Akinek missed ab-ra végződött az eddigi első és egyben utolsó terhessége, mikor mondja/mondta el legalább a családnak? Anyujának és apujának legalább?

Nekem volt 2 vetelesem,es most ujra terhes vagyok,es en se szivesen akarok szolni rola mig en meg nem nyugszok..M is karacsonykor akartuk bejelenteni..De en meg varnam a 12.hetet legszivesebben ami februarban lesz..:( De a ferjem a karacsonyt mar ugy eltervezte..Igy most azon vagyunk hogy legalabb amig Uh ra nem megyunk addig varunk vele,es akkor egy keppet tudunk a szuloknek kuldeni..:)

Tudjatok hogy miert tortent,mondott valamit az orvos?Hanyadik hetben volt?Ha azt a hetet betoltod szerintem utana mondjatok el!

Kedves kérdező, kívánok minden jót neked, és hogy rendben legyen a baba! Nekem volt két vetélésem, és bizony én olyan babonás voltam, hogy nem mertem elmondani senkinek. A 12 hetes UH után mondtuk el a nagyszülőknek, de pl. a munkahelyemen még akkor se, csak mikor már rákérdeztek, mert látszott a poci(kb. 15 hetesen). Így utólag butaságnak tűnik, mert tudom, hogy nem azért lett baba, mert titkoltuk, de akkor így gondoltam, ne tudja senki.

Persze a szülőknek elmondhatod karácsonykor, ha nagyon szeretnéd, a többiek meg ráérnek. A szülők úgyis megértik, s talán együtt izgulnak értetek. Mellesleg, mint utólag kiderült, anyósom sejtette a dolgot, hiába titkoltuk, ő kikövetkeztette.

Én elmondtam a szüleimnek, jóban vagyunk, de nagyon távol élünk egymástól, így nem kellett azzal számolnom, hogy naponta ezen aggodalmaskodnak nekem. (Egymásnak lehet.) Telefonon megmondtam, ritkán tudunk csak találkozni. Ha már úgysem lehetnek a mindennapi életünk részesei, úgy voltam vele, ne utólag tudják meg, mert az talán rosszabbul esne nekik. (Most a vetélésre gondolok.)

Úgy gondolom, értelmes felnőtt emberek, ha mi fel tudtuk dolgozni a férjemmel a veszteséget, ők is meg tudnak birkózni vele. A mostani terhességemet is tudják (7 hetes csak), de nem kérdezősködnek, nem hozzák szóba, mert amikor elmondtam, kértem, hogy ne éljék bele magukat, csak azért mondom el, mert így érzem tisztességesnek. Arról nem is beszélve, hogy a 12. hét után is bármi történhet, még ha kisebb is az esélye. Izgulnak biztos ők is, mi is, de nálunk így működik, hogy nincsenek elhallgatásaink vagy családi titkaink, mert mindenki korrekten kezeli a témát. Ha rossz tapasztalataim lennének velük kapcsolatban, nem mondanám el a személyes dolgaimat. Ja, és ami még fontos, és amiért elmondtam: az előzmények miatt veszélyeztetett terhes vagyok, és van egy kétévesünk már, de a férjem egész nap dolgozik. Ha vmi baj lenne, csak a szüleimet kérhetném meg, hogy utazzanak ide és segítsenek, így valahol muszáj is tudniuk, hogy bármikor "helyzet" adódhat, ha pl. kórházba kell feküdnöm.

De szerintem ez minden családnál más, kinek mi fér bele személy szerint, milyen a kapcsolat stb. Megértem azt is, ha valaki nem szól a 12. hétig.

Biztos örülni fognak és tapintatosan kezelik majd! Az enyémeknek még azt is mondtam az elején, hogy megígérem, mindig szólok majd a vizsgálatok után, hogy minden rendben van -e, csak ne kérdezgessenek folyton, mert úgyis elmondom, ha van valami (akár jó, akár nem jó). A kétévesnél is teljesen jól kezelték a terhességet (pedig az volt az 1. terhességem), kértem, hogy ne reklámozzák ismerősök közt, rokonoknál sem. Kivárták, amíg zöld utat kaptak, talán ezért is bízom meg bennük azóta még jobban.

Nyugodt és problémamentes terhességet kívánok neked!

Én nem kötném össze más ünneppel (pláne a karácsonnyal, amihez külön érzelemvilág fűződik), nekem az kicsit túl "színpadias". Meg részemről ez most nem is arról szól, hogy nagy feneket kerekítsek neki és még jobban bearanyozzam az ünnepet, hanem egy olyan információ átadásáról, ami még törékeny és sérülékeny, de szeretném, ha tudnák és magukban szorítanának értünk.

De el tudom képzelni, hogy annak is megvan a maga varázsa, ha valaki a fa alatt mondja el. (Nálunk a körülmények miatt ez még sajnos nem lehet igazi ajándék, így nem keverem oda, de hangsúlyozom, ezt a magam családja kapcsán gondolom így. Plusz ugye én már eleve ellőttem a poént nekik.)