Mitol alakul ki a terhessegi toxemia?

1. vagyok. Nem tudom, mennyire relevánsak lesznek az élményeim, de nekem terhességi cholestasisom volt (epepangás) - tehát más, mint a tiéd, de azt mondták, ez is egyfajta toxémia. 35. héten mentem vérvételre (és utána még munkába akartam), amikor bent fogtak emelkedett májenzim értékek miatt. Mindenütt viszkettem és 80 kiló lettem 60-ról nagyrészt a vizesedéstől (még tokám is nőtt 2 hét alatt). A vérnyomásom, pisim rendben volt, előző nap este látott a nőgyógyászom, de csak reggel juott eszébe, hogy ez nem normális...

Először nem volt ágy, vagy fél napot ültem étlen-szomjan a folyosón rettegve, amíg a férjem behozta a bőröndöm. 3 hétig voltam bent végül azzal ijesztgetve, hogy milyen életveszélyben vagyunk és mindjárt szülök, de az értékeim mégsem romlottak annyira, mint várták, így egyszer haza is engedtek "saját felelősségre". Minden nap néztek NST-t, kétnaponta vérvétel, ultrahang. Végül programozott császár lett. Nagyon megviselt lelkileg a kórházi lét, a kialvatlanság (már sikeresen megszültekkel, újszülöttekkel és sokszor boldog rokonaikkal egy szobában) és nagyon "selejtes ház"-nak éreztem magam akkor. Viszont lényeg a lényeg: egészséges lett a babám! Plusz sok mindent megtanultam a babázásról, mire az én időm eljött, tiszta profi lettem. Amit másképp csinálnék: sokkal határozottabb lennék és kérdeznék, kérdeznék... minden leletemet elmagyaráztatnám pl. és végigzongoráztatnám az összes esélyeket, szülési lehetőségeket, lehetséges komplikációkat és elkerülési lehetőségeiket... stb. hogy ne lógjak annyira a levegőben, mint akkor.

Együtt érzek és nagyon drukkolok nektek!

Szia!

Nekem szintén toxémiám volt. Pont betöltöttem a 36. hetet, amikor is véreztem egy kicsit és fájt a hasam, persze mi azonnal mentünk a kórházba. Már 3 perces fájásaim voltak, de nem tágultam és gond volt a babám és az én vérnyomássommal, pulzussal is, végül kaptam nyugtatót és minden elmúlott, nem szültem meg. De sajnos ahol én szültem, oda a szülészetre csak befelé van kilincs, kifelé csak gyerekkel, szóval bent fogtak. Aztán volt hogy néha fehérjét találtak a vizeletben, de nem mindig, meg magas volt a vérnyomásom, szapora a pulzusom, meg vizesedtem. És azt mondták, hogy toxémia.

Néhány normálisabb orvos elmagyarázta, hogy mi ez, hogyan reagál rá a szervezet és hogy ilyenkor a legjobb ötlet az indítás, nehogy baj legyen, de az egyetlen orvos, akinek döntési joga volt, az nem engedett szülni, pedig már betöltöttem a 36. hetet.

Végül egy este nagyon magas lett a vérnyomásom a napi 3 vérnyomáscsökkentő ellenére is és már épp készültem a szülőszobára, mikor a magzatvizem is szivárogni kezdett. Végig úgy nézett ki, hogy természetesen szülhetek, de nem is úgy tágultam, meg a baba sem úgy feküdt a hasamban, így sürgősségi császárom lett, de annyira húzta a doki (az a bizonyos, aki nem döntött egyből az indításról), hogy a végén félig eszméletlen állapotba kerültem és úgy császároztak altatással. A szülésznő szólt rá konkrétan az orvosra, hogy csináljon valamit, mert itt hal meg a kismama.:(

Hát ezt nem kívánom neked, remélem te azért jobb kezekbe leszel!