Ikres kismamik, hogyan jellemeznéd a terhességed?

Első vagyok. Nehezebb volt mint az első, egyes terhességem, azért is mert a lányom akkor még csak 13 hós volt mikor terhes lettem az ikrekkel. 12 hétig néha rosszúl voltam, de nem hánytam egyszer sem. Nem voltam kórházban, 16 hetesen a férjem 4 napot kórházban volt, utána sem tudott segíteni vízbe nyulni (nagyon elvágta a kezét, ujja vége meg sem maradt, stb), így én fürdettem, vettem ki, tettem be, mindent én csináltam, nem volt gond. Az elején nagyon gyorsan elfáradtam, de a 12-14 hét után már ok volt minden. Elláttam gond nélkül a lányom kb 32-33 hétig. Onnan már nagyon nehéz volt, ülne nem tudtam rendesen. (158 cm vagyok, szélességre sem nőtt nagyot a pocim, egyszerűen nem tudtam behajlítani a derekam a babák miatt hogy leüljek.) 35 hetesen beparáztattak, hogy kicsik a babák és nem nőttek már 3 hete semmit. Aztán 35+5 hétre spontán fájásokkal megindult a szülés, és simán születtek, 2 óra alatt, 3 perc különbséggel, második baba farosan. Nem volt hosszú szülés, de sokkal jobban fájt mint a lányommal. Legalábbis így érzem és éreztem.

Nagyon szerettem terhes lenni, mindkét alkalommal, de az ikrekkel a vége azért már nem volt annyira jó, kicsit parásabb volt mint az egyes terhességem, nem miattam, mások aggódtak állandóan, és az nagyon idegesített. Hála Isten nem lett igazuk és nem lett baj, igaz egy hónappal előbb jöttek, de 2,5 és 2 kg-mal nem voltak kicsik egyátalán a méreteimhez képest, és teljesen egészségesek voltak, 11 naposan jöttünk haza.