Ki hogyan vélekedik a kényes kismamákról?
Akinek nem inge, ne vegye magára, de én azt vettem észre, hogy ha adott egy nő, aki eléggé kényeskedő, finomkodó, középpontba kerülni vágyó és állapotos lesz, akkor ez a kényeskedés nemhogy háttérbe szorulna és a születendő babát helyezné előtérbe a beszélgetések során, de még inkább saját magát nyomatja és még jobban eldurvul a viselkedése.
Egy-két ilyen ismerősöm van csupán (hála Istennek és ők sem túl közeliek, mert nem szándékszom összebratyizni velük), de bármilyen ritkán is töltünk együtt egy-egy kínos fél órát, én az első 15 percben feszült leszek, majd a második 15 percben vigyorgok.
Példa: nemrég volt alkalmam egy fedél alatt lenni az egyik kényes kismama ismerősömmel. Kb tíz percen át ecsetelte, hogy a házigazda őt ne is kínálja semmivel, ő hozott magának bio ásványvizet, ő nem kér sem inni, sem enni (húst), sem édességet, nem kér teát sem cukorral (mert azt nem enne), sem édesítőszerrel (mert az mű), sem mézzel (mert attól allergiás lehet később a baba, ha megszületik). Esetleg, ha van otthon Bio zöldség, akkor azt talán elrágcsálna, ha nincs, akkor majd eszik otthon.
Hát, én ekkor már felhúztam a szemöldökömet, de sebaj.
Számtalan ehhez hasonló bölcsesség után fakadt ki belőlem egy elég éles és felbukkanó kacaj, amikor azt ecsetelte, hogy tíz hetesen uh-n a rendelőben az összes többi hasonló hétben lévő kismamának majd kiesett a szeme, amikor meglátták, hogy neki mekkora pocakja van, merthogy ő már az ötödik héttől terhesruhát kénytelen hordani, neki már akkora a babája. Többen is megkérdezték, hogy nem-e négyes ikreket vár, de nem, csak egy gyermeket vár, de ezek szerint ő igazi kismama típus. Ezt az eszmefejtést zárta le a kacajom, ugyanis tudni kell, hogy a leányzó még most is csak a tizes hetek elején jár és valójában akkora hasa van, mint egy jól lakott ovisnak, és ez így is normális, nem kell nagyobbnak lenni, hiszen a baba még mindig nagyon pici és a méhe is még épp most hagyta el a szeméremcsont vonalát. Viszont azért tűnik nagynak a pocakja, mert iszonyatosan kinyomja a hasát, szó szerint homorít, a feneke előrébb van, mint a térde, ezenkívül szerintem akik voltunk már terhesek, vagy vagyunk (én épp mindkettő) tudjuk jól, hogy a kismama nadrágok és felsők sajátságos szabása miatt még egy nem-állapotosból is állapotosnak tűnőt tudnak varázsolni.
Vannak hasonló ismerőseitek és hasonló történeteitek?
Mi történik majd szülés után?
Akkor elmúlik ez a kényesség és megkapja a baba a központi szerepet, vagy akkor épp arról fognak majd panaszkodni, dicsekedni, hogy mennyi nehéz, vagy éppen örömteli pillanattal és feladattal jár számukra a babázás, mintha előttük még nem is lett volna a nő a földön, aki ezt a nehéz feladatot végig bírta csinálni?
Hát igen...
A barátnőm 15 éve szült,azt mondja rám,hogy kényes kismama vagyok.Hozzáteszem,én nem tartom magam annak.
A 10. héten véreztem,nem tudtam mi történik,utána sokat pihentem.Ekkor is megkaptam.Háromszor mentem kórházba,mert vesepangás miatt begörcsölt a vesém 2-3 hetente.Volt,hogy 12 órán át húztam,csak kórházba ne kelljen menni.Ekkor is megkaptam.Legutóbb 4 fogam húzták egyszerre,egyet pedig ideg kezeltek...nem részletezem mit éreztem utána...Na ekkor kaptam meg az utolsó ˝de kényes vagy˝beszólást.Azóta nem kívánatos a barátsága.
Szóval ilyen is van.
Mikor a kórházban voltam,voltak kismamák,akik szabályosan azért nyavalyogtak,mert rossz volt a testápoló amit használt,és viszketett tőle.Volt,hogy éjjel nem tudtam tőle aludni,mert vagdalta magát az ágyban.Na őt le tudtam volna csapni.Erre másnap hozatott párjával nem akármilyen(mert neki sz@r nem kell)! 6000ft-os! krémet,de elújságolta azt is,hogy a turkálóban vette meg a kicsi első ruháit.
Szóval vannak esetek...
37 hetes km
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Hát igen, viccesek tudnak lenni ezek a történetek, de akkor, amikor éppen hallgatom eléggé kényelmetlenül érzem magam, mert alapvetően én elég kommunikatív vagyok, szeretek eszmét cserélni, javaslatokat tenni, vagy fogadni, ilyenkor viszont vissza kell fognom magam, mert hiába mondanám az én nézetemet, csak megrökönyödés lenne rá a válasz.
A második válaszoló első története, ami vele kapcsolatos viszont inkább idegesítő, mármint kényes kismama alatt én semmiféleképpen sem azt értem, akinek valamilyen fizikai (vagy komoly lelki) problémája van. Mert igen, nekem is vált le a méhlepényem a terhesség közepén, bőgtem öt héten keresztül, mert nem volt biztos, hogy nem szakad tovább, a terhesség végén begyulladt egyszerre három fogam, amit már nem húztak ki, akkor bőgtem a fogfájástól, mire elmúlt a gyulladás, akkora meg kijött olyan durván az aranyerem, hogy menni sem bírtam tőle. Az sem volt vicces.
De eszembe sem jutott, hogy ettől én kényes kismama lennék, nem is mondta soha senki, aki tudott a problémáimról az is inkább megpróbált segíteni, vagy kitartásra biztatott.
A második történet már inkább az, amire én gondolok. Gondolom az illető párja egész terhesség alatt ugráltatva volt.
Igen,igen.
Az első történettel azt próbáltam illusztrálni,hogy vannak olyanok is,akik direkt provokálják a kismamát azzal,hogy kényesnek titulálják,holott mi vagyunk azok,akik még ilyenkor is azt mondjuk:Ha beledöglök is szeretem ezt a gyereket.Ellenben a kedves szobatársam a viszketéstől!kerek perec közölte a párjával mindenki előtt,hogy esze ágában sincs több gyereket szülni.
Az hagyján, hogy kényes, de még, ha pénze is van!!!
Terhesen nem ismertem az említett leányzót, szülés után kerültünk egy szobába.
Ha még egy napot ott kellett volna töltenem, belehalok.
Én már 2. napja voltam bent a 2 napos kisfiammal és megszült ez a nő. A mellettem lévő ágyra került, szerencsére a szoba szélére, de majdnem így sem fértek el a cuccai. A hatalmas szoptatós párnától kezdve az ilyen olyan betétek, ruhák, cumisüvegek, itatópohár, játékok, kisruhák, majdnem a fél házat hozta magával. De komolyan vagy 4 bőrönd, a kajákat külön hűtőtáskákban, a főtt kukoricától kezdve a tojásos lecsóig, meg sütemények meg minden volt nála.
Szörnyen vicces volt. És hozzá kényeskedett egész nap.
Természetesen levetették a köldökvért. :)
Ha már szóba került az RTL-es Lilu, akkor én is leírom, hogy mi nem tetszett vele kapcsolatban.
Szerintem Ő egy tipikusan kényes kismama. A Reggeli műsorban állandóan szóba kerül, hogy Ő most terhes (mindig így mondja, sztem tök undorító)és Ő ezért ezt nem csinálja, vagy azt nem. Az egész műsor másról sem szól ilyenkor, csak róla. Kár is vendégeket hívni....
A múltkor pedig a Csak csajokban kiderült, hogy nem beszél a babához! Nekem ez olyan furi! Azt mondta, hogy ha éppen megrúgja, akkor szól valamit, de csak úgy nem kezd el vele "dumcsizni"
Pedig szerintem ez fontos lenne! Én mindig beszélek a Picivel. Persze nem mondom, az elején nekem is furcsa volt, hogy mondjuk egyedül vagyok otthon és beszélek a pocakomhoz, de azért úgy a 25. hét után már tök természetes volt, hogy elmondtam a Pocaklakónak, hogy "Apa éppen dolgozik, de nemsokára jön haza", vagy "éppen palcsit sütök Apának, mert ez a kedvence"...stb.
Üdv: 37 hetes kismama
Örülök hogy feltetted ezt a kérdést!A múlt hét hétvége óta én is az ilyen kismamákon bosszankodom.Ráadásul épp a hugomról van szó.Én 10 hete szültem és most a hugom is terhes.Szerencsés voltam,hiszen végig probléma mentes terhességem volt,40+3 napra szültem,itthon folyt el a magzatvizem és ráadásul a szülést is 5 és fél óra alatt letudtam.Hozzáteszem,végig dolgoztam(húsboltban)ahol napi 8 órát álltam,még húst is daraboltam végig,az utolsó két nap nem mentem csak be dolgozni.
Hugom most 16 hetes terhes,persze mikor megszültem,rögtön neki is adtam az összes kismama ruhámat,amit már 10 hetesen elkezdett hordani,mondván,hogy neki már akkora a hasa,hogy kénytelen ezeket hordani.Ő ékszerüzletben dolgozott,de kiíratta magét már 6 hetesen,mert nagyon álmos volt mindíg,bár tanácsoltam neki,hogy ameddig bírja,dolgozzon,mert otthon meg fogja ölni az unalom.Otthon unatkozik(tömbházban laknak)még sétálni sem jár ki.Mondtam neki,hogy legalább napi fél órát sétáljon,mert szülésig legyengül.Persze megkaptam a magamét:ne mondjam meg neki,mit csináljon.Takarítani nem takarít,mert azt kismamáknak nem szabad,mosogatni nem mosogat,mert azt sem szabad,porszívózni nem szabad,mert hajolni kell és megnyomja a babát,szexuális életet nem élhetnek,mert kárt tesz a babában.Én a 40.héten is székre állva töröltem a szekrénytetejéről a port minden nap(a terhességem végére takarítási mániám lett),porszívóztam,vasaltam.Előtte lenne a példa,hogy nem szabad elhagynia magát,próbálok neki tanácsot adni,de még le is hurrog.Ráadásul az esik a legrosszabbúl,hogy még fikáz is,hogy hogyan nevelem a kisfiamat,talán ezért is rágtam be rá mégjobban.Kezdte már a szülésem után 3 nappal,mikor hazajöttünk a korházból:hüvelyi szülésem volt(persze varrtak),nehezen tudtam még ülni,de ültem már szülés után egy nappal,csak óvatosan tudtam még leülni,fájt a sebem.Erre ő megkérdezte,hogy nekem mi bajom van,hogy nem birok normálisan ülni?Mondom neki:az,hogy 3 napja szültem egy 3870 gr-os gyereket...talán ezért nem!Aztán megjegyezte,szintén szülés után 3 nappal,hogy nekem mekkora maradt a hasam...jelzem,ahhoz képest,mekkora pocakom volt,nem is maradt semmi szinte.Múlt hét végén szintén megjegyezte hogy én miért csak szoptatom ezt a gyereket,ő már rég adott volna neki valami tápszert,vagy kaját,meg hogy én milyen sűrűn szoptatok,(igény szerinti szopin vagyunk)ő biztos nem fog.Jelzem,a "pici fiam"10 hetesen,már 6250 gr.Tehát még csak azt sem mondhatja,hogy azért kellene etetnem anyatejen kívül mással is,mert alúltáplált.szóval nagyjából ennyi a sztorim,de nagyon bosszant.Már nem is érdekel mi fog történni vele a terhesség alatt,sem az,hogyan neveli majd a gyerekét,csak engem ne fikázzon.Persze tudom,az egyik fülemen be,a másikon ki,de mégis fáj,hogy nem akar hallgatni a jó szóra.Persze a kinőtt kisruhákat szivesen veszi ha nekiadjuk,meg minden olyasmit,ami nekünk már nem kell.Mikor mondtam,hogy mire a mi babánk megszületett(magán orvoshoz jártam,szinte mindenből újjat vettünk)benne volt az egész 250-300 ezer forintba,csak hüledezett.
Na jó,be is fejeztem,mert csak felidegesítem magam,jól esett kiírni magamból.
Boldog babavárást minenkinek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!