Kismamák ti mit éreztek hogy nem fogjátok látni a nagyobbik gyerkőcöt 4 napig?

Én nem szülök, de van egy 2 éves kisfiam, akit nyáron anyukámék visznek nyaralni 3 napra, amikor már dolgozni fogok, de bölcsi még nincs. (Szeptembertől megy bölcsibe). Hát nem lesz egyszerű, de azzal nyugtatom magam, hogy a kicsinek jó lesz, mert egyrészt imádja a Mamáékat, másrészt jobb lesz neki Balcsin, mint a panelrengetegben, ahol úgyis csak 5-től lehetne velem. Hiányozni fog, de a gyerekek mindig kevésbé reagálják le ezt durván, mint mi, anyák. Mi mindig nehezebben viseljük :)

Barátnőm kórházba került amikor a kisfia másfél éves volt, 5 napra. A kicsit meg se viselte, ugyanolyan jól elvolt az apjával is, elvégre az édesapja, nem idegenekkel lesz!

Én is nagyon féltem ettől a dologtól, meg hogyha majd bejön, végig fogom bőgni, meg milyen rossz lesz elengedni... De egyáltalán nem így lett!!! Én is és a nagyobbik is tök jól viseltük, a különlétet is, meg a látogatásokat is!!! És nekem a második kórházban lét is sokkal gyorsabban eltelt, mint az elsővel, akkor nagyon-nagyon nehezen viseltem.

Szóval nyugi, simán ki fogjátok bírni, pikk-pakk eltelik az a pár nap!!! ÉS addig is lesz alkalmad lelkiismeretfurdalás nélkül csak a picikéddel foglalkozni!

Én összesen 11 napot voltam bent, túlhordással befektettek már a szülés előtt. A fiam akkor volt 20 hónapos, mivel a férjem dolgozott, őt csak egyszer tudta behozni ezalatt az idő alatt.

Hát őszintén, én nagyon rosszul viseltem, főleg hogy hétvégén a kutya nem foglalkozott velünk, tök feleslegesen dekkoltam ott.Csütörtökön fektettek be, és csak következő szerdán indították a szülést, hát ha nem lettek volna olyan jó fejek a szobatársaim, minden este sírva feküdtem volna le. Így csak ritkán pityeregtem:)

Mikor már megszületett a kislányom, szerencsére nem volt időm azon emészteni magam, mi lehet a kisfiammal.

De egyébként soha olyan boldog nem voltam,mint mikor végre kiengedtek, mentünk a fiamért, és ő annyira örült nekem, mint még soha...

Nem lesz semmi gond.Ezen én is átmentem....

A lányom 26 hónapos volt mikor a fiam született.Nagyon anyás volt.

Mikor mentek haza a kórházból apával én sírtam el magam. :)

Igaz én a 2nap után hazamentem......

Jól elvolt a lányom.A férjem lefoglalta öt.Autóutak,játszottak,boltba mentek.

ne aggódj!

Második vagyok újra.

Nálunk az sokat segített, hogy anyósomék feljöttek 2 napra vidékről, és ez extra öröm volt a nagylánynak. Nem volt ideje hiányolni engem :)

A szülés előtt én sokat vaciláltam, hogy bejöjjön-e látogatni, hogyan lenne a jobb neki, nekem... túlkomplikáltam. Szerencsére amikor ezt a dilemmámat felvetettem a férjemnek, ő gyorsan rövidre zárta a kérdést, hát naná, hogy be fogja hozni a gyereket! És igaza is lett!!!