8 hetes terhes vagyok, de a párom nem örül a babánknak! Mit tehetek?

Sziasztok! A problémám a következő: párommal közösen szerettünk volna babát! Decembertől nem is szedtem be a gyógyszert! December 24.-én megjött a menzeszem! Kb. egy hónap után január 7.-én mondta,hogy tóljuk a babát! Hogy miért? Anyagi okokra fogta,nem látja a jövöt,nem segélyből akarja felnevelni! Viszont ő nem ilyen volt! Nem is így fogta fel ezeket előtte! Sőt én voltam ilyen,és ő nyugtatgatott mindig! Ezekután is,hogy azt mondta tóljuk nem volt védekezés! A szeretkezés viszont heti5ször általában mindig megvolt! A páromról tudni kell,hogy 36 éves,én 24! Eljött január közepe,amikor nem jött meg,így csináltam tesztet,ami kimutatta a pozítívat! Elmondtam neki,err ő azt mondta,hogy örül neki,de nem megbeszéltük,hogy tóljuk? Mondtam,hogy akkor miért nem védekezett ő,hisz tudta,hogy nem szedek semmit,sőt nem egy füttyentésre veszünk be gyógyszert! Akkor kicsit kiakadtam és bőgtem,magához szorított és nyugtatgatott és mondta szeret! Viszont utána összevesztünk,csúnya szavakat vágtam hozzá dühből! Amikor hazajött a munkából,akkor mondta,hogy nem tud megbízni bennem,becsaptam a gyerekkel,mert ő azt mondta,hogy tóljuk,én mégis terhes vagyok! Nem kell neki most gyerek,nem akar velem lenni! Hiába mondtam neki,hogy nehogy már rámfogja,hogy felcsináltattam magam,annak ellenére,hogy ő azt mondja,hogy tóljuk! Soha nem csaptam be,mindig mindent elmondtam neki,mégis azt mondta,hogy becsaptam és kételkedik bennem! Meg azt is mondta,hogy betudtam volna venni a gyógyszert,csak így könnyebb volt nekem teherbeesnem! Ezen a napon meggyanúsított azzal is,hogy nem kerestem munkát! ez sincs így,mert ő tudja a legjobban,hogy nehéz találni és sok helyre adtam be önéletrajzot! Csak könnyebb neki vádaskodni! Azóta 3hete külön vagyunk! Nem keres,csak vádaskodik,egyszerűen nem hisz nekem,aki mindig mindent megosztott vele! Nem értem,hogy egy 36éve,aki szeretett volna babát,meggondolja magát és amikor megvan,akkor eldob minket! mondta nekem,hogy gondoljam meg a gyereket,mert tönkreteszem vele az életét! Soha nem mondta ki,hogy vetessem el,csak mindig mondta,hogy még van időm és elmehetnék dolgozni,vagy kitanulni vmit..még fiatal vagyok! Én természetesen megtartom,szüleim segítenek mindenben! Csak egyszerűen nem értem miért történik iyen! Nem úgy van,hogy megcsaltam és nem akar békülni! ő benne az van,hogy azt mondta,hogy nem most nem kell baba és mégis megfogant! Amikor szólt,akkor papíron már "2 hetes" terhesnek bizonyult az ember! Ezek után hiába írok neki levelet,hogy ha az is a baja,hogy nehéz feldolgozni,hogy apa lesz,akkor mondja el! Bár soha nem mondta el,mi bántja vagy ilyesmi,mindig magában tartotta! mindig mondtam neki,hogy mondja el,de nem tette! Nem tudom mi lesz! Ezekben az időkben kéne a legjobban mellettem lennie! Nagyon stresszes állapotban vagyok,bár tudom,hogy nem tesz jót a babának,de egyszerűen nem értem ezt az egészet! Egy ilyen miatt,hogy a baba jönni akart és jött is,de pont rosszul jött ki! Örülni kéne neki és nem eldobnia! Szerintetek van esély rá,hogy érdekelni fogja a baba,vagy keresni fog??? Kérdeztem tőle,hogy a vezetéknevét a babának adja e,de még arra sem válaszolt! Kétségbe vagyok esve! Írjatok!