Egyedül maradok a babával vagy csak megijedt?

Kétségbe vagyok esve,hogy mi fog történni! 6hetes terhes vagyok! Én 24,párom 36,fél éve vagyunk együtt,azt hittem,hogy örökké szól! Jó kapcsolat volt! Novemberig dolgoztam,de csak hétvégente! Azóta nem! Szeptemberben albérletben voltunk! Páromnak fix munkahelye van,bár a főnök nem akarja emelni neki az órabért és majdnem kirúgatta ezzel magát,pedig már 8 éve ott dolgozik! Amikor ott hagytam a munkát,akkor megbeszéltük,hogy december 1én már nem veszem be a gyógyszert! Nekem december 24,.én meg is jött a menzesz! Eljött január 7.-e és akkor mondta,hogy kicsit tóljuk az időpontot,mert nem az államnak akarja felnevelni a gyereket!Megéreztem,hogy babás vagyok,gyors megnéztem teszten és kimutatta nagyon halványan a második csíkot! Felébresztettem,elmondtam neki,hogy lehet babánk lesz! Felém hajolt és mosolygott,mondta hogy örül neki,de hozzátette,hogy megbeszéltük,hogy egy pár hónapot most tóljuk! Ekkor mondtam neki,hogy az lehet,de ugyanúgy szeretkeztünk,mármint nem védekeztünk...! Eljött a másnap,semmi gond nem volt,pátyolgatott! Eljött a keddi nap,megint csináltam egy tesztet és ott már jobban kimutatta a második csíkomat! Hazajött,elmondtam neki,hogy ez már tuti! Egyből jött az a dolog,hogy akkor hova menjünk lakni,mert ott albérletbe nem tudtunk volna maradni,sok lett volna! Én anyuékat hoztam fel,de egyből mondta hogy nem! Ő meg az ő anyját! Anyuékról azt mondta,hogy nem menne oda,nézzem meg az ottani körülményeket és az anyjáét! Azt szépen mondtam a magamét,hogy ugy beszél,mintha lenézné anyumékat és ez fájt tőle! Akkor bepipultam és mondtam,hogyhogy mennék én is oda anyjához lakni,hisz csak egy fal választana el tőle és nekem kell vele együtt lennem egész nap! Itt viszont Anyuméknál megcsináltuk volna a kis házat! De nem is engedte,hogy végig mondjam!Összevesztünk! Eljött a másnap szerdai nap! Felhívtam délelőtt a melóba,hogy elújságoljam,hogy a baba,ha minden igaz szülinapom tájékán születik és hogy mikor mondjuk el a szülőknek! Erre ő,már elmondta Anyjának! Örült neki,hisz minden vágya egy unoka volt,de kérdezte,hogyan tovább! Aztán akkor is a párom mondta,hogy Anyjához,ez lenne a legjobb megoldás én hiába mondtam,hogy nem! Végig se hallgatott,összevesztem vele telefonon,úgy hogy csúnya szavakat vágtam a fejéhez dühből,amit nem kellett volna,de kijöttek és visszacsinálni nem tudom! Ez annyira megragadt benne,hogy amikor hazajött elmondta,hogy ez fájt neki,és nem hiszi,hogy megérdemelte! Bocsánatot kértem tőle és nagyon sajnáltam,de hiába mondtam neki,hogy mindez csak düh és semmi más,nem értette meg és azt mondta,hogy nem tud megbízni bennem! Ezek után ő vágott a fejemhez olyan dolgot,hogy megmondta,hogy tóljuk a babát,erre meg terhes vagyok! Ezt jól kiterveltem,egyszerű volt ezt összehoznom,miért nem védekeztem! Bepipultam,hogy mondhat ilyet egy 36éves férfi! Mondtam,hogy neki kellett volna akkor védekeznie,nem az én szervezetemmel játszani,hogy egyszer szedem egyszer nem! Meg azt is mondtam,hogyha nem január 7.én szól,hanem hamarabb,azaz december 24,.én amikor megjött,akkor belehetett volna szedni a gyógyszert! De valahogy ez sem jutott el a tudatáig,hogy gyógyszert nem egy füttyentésre veszünk be,hanem menzesz első napján! Mondta,hogy becsaptam...! Amúgy a baba többmint valószínű,hogy pont január 7.én vagy 6.-án fogant meg! Szóval két hetes voltam naptár szerint! De én erről nem tehettem,nem értette meg! Erre még mondta azt is,hogy biztos kiszámoltam,annyit bújtam úgyis az internetet! Hiába mondtam neki,hogy nem vagyok jós és nem is gondoltam volna,hogy hamar teherbe esek! Annyira ki volt fordulva magától! Felhívtam anyáékat és mondták,hogy akkor jöjjek haza,mondtam páromnak is,hazahozott! Mondta saját magáról,hogy most rossz embernek érzi magát! Anyja is hívta telefonon aznap 3szor is,gondolom érdeklődött,hogy kibékülünk vagy sem! Annyit említett a párom,hogy anyja is sírt! Azóta én hazaköltöztem a szüleimhez,akik segítenek mindenben,még ha ők sem élnek valami fényesen! A Párom meg szintén ő is hazaköltözött az anyjához! Szombaton beszéltem vele utoljára és mondtam neki,hogy annyit kérek tőle,hogy gondolja meg a kibékülést úgy,hogy nyugodt körülmények között! Mondtam azt is,hogy nem fogom zaklatni! Azóta eltelt 3 nap és semmi! Talán már nem szeret? Kérlek segítsetek nekem!