5. hónaptól lehet itthon maradok a szülésig. Ha már korábban vagy kb. ugyanígy táppénzen vagy/voltál a szülésig, hogyan kezelted a munkamentes napokat LELKILEG? Bővebben lent, olvassátok el.
Szeretek dolgozni, mert közösségbe járhatok és mert a munkámat is szeretem. Egyedül a főnökömet nem bírom,de a kollégáimat igen!
Sajnos most úgy adódott, hogy itthon vagyok pihenőn.
Lehet, már nem megyek vissza dolgozni szülésig, nem kockáztatnék.
Ha belegondolok, hogy már nem leszek "munkaerő" picit kétségbeesek. Már nem fog annyi inger körülvenni, mint eddig. A férjemnek sem fogok tudni "pletyizni".
Volt olyan problémátok,hogy féltetek attól, hogy a férjetek már nem fog rátok úgy felnézni, mint egy dolgozó nőre?
Sajnos a mai világban egyre kevésbé beszélünk a háztartásbeliről, a háziasszonyokról. Pedig ez régen nagyon is elfogadott volt. De manapság egyre többen ezt nem tudják tolerálni
Mi erről a véleményetek?
Én a munkámból adódóan már az elejétől itthon voltam. Nem féltem, hogy a férjem nem fog rám felnézni. Ő is így tartotta jónak. De ezt Neked kell tudni, hogy a Te férjed milyen. bár én úgy gondolom, hogy a baba egészsége fontosabb. Most miért kell otthon lenned?
Én nagyon élveztem az otthonlétet. Ilyen több nem lesz, hogy így tudj készülni az anyaságra. Nekem nagyon jó volt, hogy csak ezzel kellett foglalkoznom, meg persze a lakással, főzéssel. És közben szuper díszeket készítettem a gyerekszobába, megnéztem egy csomó jó filmet...Élveztem, hogy nemsokára anya leszek. É hidd el, iszonyú hamar elrepül ez az idő!
És ha nem vagy veszélyeztetett, akkor jöhetsz, mehetsz, csavaroghatsz pároddal, barátnőkkel.
Én nem bántam meg, hogy így alakult!
Én veszélyeztetett terhes vagyok, és még csak 16 hetes. Már öt hete itthon vagyok, eleinte remek volt, de most unatkozom picit a négy fal között. Még nem tudok annyira készülni a babára, a gyerekszobát még nem tudom rendezgetni stb.
A karácsonyi készülődés biztos jobban lefoglal majd, utána meg már a babakelengyével foglalkozom.
A páromat egyáltalán nem zavarja, hogy nem vagyok "dolgozó nő", ez most egy ilyen időszak, ezt kell átélni, dolgozhatok majd eleget. Sokat gondolok a babánkra, beszélgetek vele, régi sorozatokat, filmeket nézek, újraolvasom a kedvenc könyveimet. Gondolkodom, hogy veszek fonalat és felfrissítem a kötő és horgolótudásom. :)
Azokkal a kolléganőkkel, akikkel barátnők is vagyunk, levelezek, így értesülök a munkahelyi pletykákról is.
örültem, hogy nem kell dolgoznom.
sokat aludtam, tv-t néztem, főztem, városban sétálgattam, meg boltokban, beültem ide-oda kávézgatni. szuper volt.
egyáltalán nem hiányzott a munka és most sem hiányzik(2 éves a babám)
A férjem szerencsére pont azok közé tartozik, akik maximálisan tisztelik az édesanyákat és az otthon maradó kismamákat! Nagyon szeretem!
Veszélyeztetettnek mondtak, mert keményedek és görcsölgetek. Néha megmozdulni sem tudok, annyira rosszul van a pocakom.
Ja és vannak mindennapos rosszulléteim is, de ezek már fel sem tűnnek. :)
Az otthon léttől nem félek, sőt már jólesik egy kis pihenés! Sőt már én is várom a decemberi ünnepi hangulatot, amikor sétálgathatok barátokkal stb.
Csak attól félek, hogy ÉN nem fogom magamat olyan értékesnek tartani, hogy nem dolgozom. (sajnos ez a sok szingli nő hatása, pedig maximálisan családcentrikus vagyok)
Én a 6. hónaptól voltam otthon (sajnos nekem sokszor kellett 6 napozni, túlórázni és egyszerűen nem bírtam már).
Most pedig már itthon vagyok a 11 napos kislányommal, és épp ma mondtam a férjemnek, hogy mennyire jól tettem, hogy nem dolgoztam az utolsó 3 hónapban - így volt időm magamra (ami most egy ideig úgysem lesz), tudtam a babának ezt-azt nézegetni (meló mellett nem volt időm beszerezni semmit), és tudtam pihenni! Az, hogy otthon lehettem egyedül és azt csináltam, amit akartam már úgysem lesz egy jó darabig. Szóval jó, hogy kihasználtam a dolgot, és otthon voltam egy kicsit!
Férjem támogatott, neki az volt a legfontosabb, hogy teljes nyugalomban hordhassam ki a babánkat!
Hát akkor ezt egyedül magadban kell lerendezned.
De szerintem az a kismama is ugyanolyan értékes, aki készül az anyaságra és a lehető legjobb körülményeket próbál megteremteni a Baba születéséhez.
Én a 8. héttől itthon vagyok, minden nap takarítgattam, elmentem bevásárolni, meglátogattam barátnőimet, anyósomat stb. és minden este meleg vacsorával vártam haza Páromat. Imádok itthon lenni és Páromnak is nagyon tetszik, hogy mindig tisztaság és finom étel várja.
Mikor dolgoztam (napi 12 óra) bizony ez igen ritka volt.
Hétvégente mindig mentünk valahova, ha más nem fagyizni, sétálni, szabadtéri rendezvények stb. Nagyon-nagyon élveztük.
Próbálj meg egy kicsit lazítani, ez az időszak már nem a munkáról, hanem a CSALÁDRÓL szól! :)
Én szept. 1-jétől vagyok itthon, mert már nem kezdtem el az új tanévet.
Rohan az idő, úgyis egy csomó vizsgálatra kell járni, többet tudsz pihenni, sétálni a jólevegőn, van időm tornázni - bár ha veszélyeztetett vagy, ezt ki kell hagynod - és rohan az idő. Már a 8. hónapot kezdem... Nem érzem magam értéktelennek... Itthon is bőven van mit tenni:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!