Mennyire figyeletek az ilyen dolgokra, mikor megtudtátok, hogy babásak vagytok?

Alkohol: amennyit előtte ittam, utána is, a lombikos dokim szerint egy pohár vörösbor vagy egy feles nem árt, sőt jó hatással van, de ünnepekkor ittam csak fél-egy pohár pezsgőt.

Kaja: ugyanaz szinte, eddig is kerültem a cukros, finomlisztes ételeket (előbbieket jobban tudom)

Meló: csinálom azt is azóta is.

Próbálok többet pihenni, de az is karácsony óta megy jobban.

Sportot abbahagytam pár hónapja, így nem kezdtem bele kismamaként. Marad a séta a meóhelyre, vissza, meg ott egy csomó járkálás.

Még az első harmadban megkívántam néha a vörösbort, így abból ittam kb. 4-5 alkalommal fél-fél decit.

Az első pozitív tesztig dohányoztam, utána azonnal letettem a bagót és ez a mai napig is tart (közel 2 éve).

Dohányos helyre nem jártam.

Mikor kiderült, hogy veszélyeztetett vagyok, igyekeztem figyelni magamra, de azért nem hagytam el magamat.

Míg le nem romlott a vérképem és egyéb gondok nem jöttek, addig dolgoztam, és kismama jógára jártam. A vége felé igyekeztem a testem jelzéseire figyelni, pl. ha erősen húzott az ágy, akkor napközben is lefeküdtem aludni.

Mikor észrevettem, hogy erősen leromlott a koncentrációm, abbahagytam a vezetést. Ezeken kívül arra figyeltem, hogy minden vizsgálaton ott legyek, és megfogadtam az orvosom meg a védőnőm tanácsait, rendesen szedtem a magzatvédőt meg amik még fel voltak külön írva.

A terhesség alatt kb 2x ittam alkoholt:

- az esküvőnkön belekortyoltam a pezsgőbe. Akkor még a rokonok sem tudták, hogy állapotos vagyok, mivel mi is csak 2 napja tudtuk.

- szilveszterkor szintén 1 korty pezsgő

Tudom, hogy vörösbort lehet inni 1-1 pohárral, de rágondolni sem bírtam. :)

Sosem dohányoztam, a füstöt nagyon nem bírtam terhesen, konkrétan attól is hányingerem volt, ha az utcán elment mellettem valaki bagózva.

És igen, muszáj volt odafigyelni a terhelésre is, mivel egyszer nagyon begörcsöltem 10 hetesen és feküdnöm kellett 2 hetet....

Ezeken kívül arra figyeltem még, hogy véletlenül se emeljek nehezet (kb 2-3 kg volt a max) meg a szokásos tiltólistás ételek lekerültek az étrendről.

Nem néztem horror filmeket, és próbáltam semmin nem idegesíteni magam. Kb. ennyi.

Én tavaly veszettül kívántam a forralt bort, ittam is belőle alkalomadtán 1-1 dl-t. Cigizni nem cigizek, de a családomban van olyan, aki igen, ők annyiban vannak rám tekintettel, hogy nem cigiznek közvetlen abban a helyiségben, ahol vagyok. Többször voltam kávézóban, arra mindig figyelek, hogy ne dohányozzon senki mellettem. Most meg már amúgy sem igen lehet, ha jól tudom. 26 hetes koromig dolgoztam (sajnos) utána egyszerűen nem bírtam a munkával járó stresszt és kötöttséget, így eljöttem táppénzre. Sajnos ma már a hosszabb séta is nehézkes, mert a sok lógatástól teljesen bevizesedek, ettől függetlenül naponta kétszer én viszem ölben a 13 kilós kutyánkat le az elsőről és fel az elsőre és sétálni is én megyek vele. Az emeléstől nincs semmi problémám, mert leguggolva emelem fel és a terhesség előtt is így kellett vinnem. Igyekszem a háztartást is flottul vezetni és magam sem elhanyagolni, ha már egyszer itthon vagyok.

Sokat keresztszemezek és olvasok, de még sajna így is van, hogy halálra unom magam, hiányzik a munka.

Nagyjából ennyi.

33 h km

Ittam alkoholt, vörösbort, néha 1 decit.

Nem dohányoztam és mellettem sem dohányoztak, a férjem is kiment az udvarra füstölni, kocsiba sem gyújtott rá mellettem.

A 36. hétig dolgoztam, BKV-val közlekedtem, közben építkeztünk, így pl. 22 hetesen egyedül festettem ki a gyerekszobát, vagy a szülés előtti nap 4 km-t sétáltam. Így leírva "túlterheltem" magam, de nem éreztem megeröltetőnek.