17 hetes kismama vagyok. A párom 2 hete elhagyott, de nem tudja miért. Azóta is mindennap találkozunk és szinte együtt is vagyunk, de mások előtt nem. Azt mondja ha a pici megszületik akkor ujra teljesen egy pár leszünk. Most miért nem?

De most akkor 1,5 eve ti titokban voltatok egyutt, vagy mi? Miert nem vallal fel benneteket masok elott? Nem ertem.

Azt akarja hogy neked a hazhoz semmi kozod ne legyen, azt akarja hogy te fuggjel tole, vagy mi???

Eddig hogyan ismerted meg, megbizhato?

Nem ertek semmit, nem tudok tanacsot adni.

De hogyan adjunk tanacsot neked ebbol a par mondatbol amit ide leirtal.

Szerintem ne vesszel vele ossze, most oszinten mit csinalnal egyedul 2 kicsi gyerekkel???

De miert koltozott el toletek? Es hol vannak most a cuccai?

Hat azert kerdezd meg tole, hogy mit csinal?

Megijedt? Most kezdi el erezni, hogy jon a baba, es ez mar nem jatek hanem felelosseg?

Szia! A párod még nagyon fiatal, lehet h két tűz között van? Hogy állsz az édesanyjával? Szerintem kétfelé "játszik", nyomásra elhagyott, de nem akart, és most úgy van vele hogy majd lesz valami, ha megszületik a baba talán könnyebben elfogad mindenki mindenkit. Talán. Szerintem legyél türelmes, ne őröld magad, semmiképp ne hagyd el, ne maradj egyedül. Úgy érzem, az idő neked dolgozik.

Szerintem zsarolják. Nagyon fiatal még, ennél fogva befolyásolható, de ezt gondolom számításba vetted amikor 26 évesen összejöttél egy 21 éves kölyökkel. Még ha nagyon éretten gondolkozik is.

Türelem, türelem, türelem, erővel nem lehet pasit fogni!

Mindenki maga dönti el, hogy hogy akar élni. Mint egy társ, vagy mint egy kapcarongy. Ha a párod ezt megteszi veled terhesen, akkor bármikor bármit megtesz majd veled. És mi ez a nagyképűség? Biztos benne, hogy úgysem hagyod el. Hát menjen a fenébe. És nehogy azt gondold, hogy könnyen beszélek:

10 hetes terhes vagyok. Mióta kiderült a párom lépten nyomon megaláz és állandóan csavarog. Olyan dolgokat tett és mondott, hogy hihetetlen. És persze ő is azt mondta, hogy csak csettintenie kell és én rögtön ugrok. Hát nem! Én nem fogok így leélni egy életet. Mindkettőnk párjának most mellettünk lenne a helye és semmi nem lehetne fontosabb, mint a születendő gyermek. Kényeztetniük kellene, nem pedig érzelmileg zsarolni és teljes bizonytalanságba tartani. Ha meg tudsz élni magad, akkor rugd ki, mert ilyen lesz az egész áleted. Ő majd fogja magát és eltünik, ha úgy tetszik neki és persze lesz magyarázat. De ez csak süket szöveg. Nem vagy tárgy, eszköz és ne hagyd hogy így bánjon veled. Erre nincs mentség! Ja még annyit rólam, hogy 29 vagyok és elvált, van egy gyermekem nekem is az előző házasságimból. Szóval ugyanaz a helyzetem, mint neked, csak pepitában. Ha gondolod írj emilt, legyünk erősek, tartsuk a lelket egymásban. Fel a fejjel!!!