Kismamik, ti hisztek abban, hogy egy "kis lélek" választja ki a szüleit Odafentről?

Én nagyon hiszek a spirituális dolgokban. Amennyiben a lélekvándorlás is idetartozik.

Volt egy kutyám, amit mindennél jobban szerettem. Az összes szabadidőmet vele töltöttem.Egyik éjjel elpusztult a kutyám. MAjdnem belehaltam a fájdalomba. Aztán kiderült rá 2 héttel, hogy terhes vagyok. Az édesanyám csak annyit mondott, hogy "egy élet kimúlása egy másik élet születése". a következő mondat, ami elhagyta a száját, az az volt, hogy "ha olyan jó kisbaba lesz, mint amilyen kutya volt, akkor semmi gondod nem lesz vele"

A kisfiam most már másfél éves, és a világ legjobb babája.

Tudom kicsit morbidul hangzott amit írtam,kutyát a gyerekkel összehasonlítani) de én valahol hiszek ebben.

ÉS a mai napig aha az eszembe jut a kutyám, akkor a következő gondolatom anyukám mondatai, és a kisfiam.A könnyeket pedig ilyenkor törlöm a szememből.

Én is Istenben hiszek. Katolikus vagyok, a vallásom nem összeférhető a lélekvándorlással és az eleve elrendeléssel. Számomra ez bizonyított, és hiszek is benne. De nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy tudjátok sokan, örömmel látom, hogy kell lennie, sőt van egy olyan "felső erő", Aki a gondotokat, gondunkat viseli. Nincs félnivalónk, hisz' mindennek célja van...

Nekem 11 hónap peteérésnélküliség után jött el a babám hozzánk, ami a mai napig egyenlő a csodával. Orvosilag is.

Csak 10 hétig volt velünk. Megrengett a hitem. :( A mai napig nem vagyok büszke rá. Valami miatt én, mi a párommal, nem lehettünk kivételek. Pajzsmirigybetegség. Miért ilyen áron vették csak komolyan az orvosok, hogy autoimmun beteg vagyok?? Elküldte Isten hozzánk Őt, hogy tudjuk, szeret minket, és képesek vagyunk rá, a házasságunkat megáldotta, DE még dolgom van. Rendbe kell hoznom a betegségemet... Hogy egészséges lehessen a kistestvér. Akit azóta is nagyon várunk, Ő lesz a 2. csoda az életünkben.