Szerintetek egy 20 hetes kismamának normális dolog ilyen durva dolgot mondani? és ráadásul a drága anyósom illetett ilyen szavakkal.

Akkor gondolom több bajod is van vele, nem csak ez az egy alkalom.

Sajnos, vannak ilyen anyósok, akiknek soha nem fogsz megfelelni. Ha nem lehet vele beszélni, és a párod sem szól neki, hogy ne bántson meg titeket, akkor ez van, el kell viselni, vagy hát nem mentek hozzá gyakran.

Nekem nagyanyám ilyen, és soha nem fog már megváltozni, egész áldott nap képes mindenkit szidni, leginkább a saját lányát, az anyukámat, aki a legtöbbet teszi érte. De mindegy. Nem tudunk vele mit kezdeni, baromi nehéz természet. Gondolom anyósod sem épp egyszerű...

Ha anyós nekem ilyen műsort kezdene, közölném vele, hogy nem vagyok hajlandó tovább hallgatni és otthagynám a kórházban vagy ahol épp van.

Nekem is anyósbajom van, más, nem ilyen jellegű. A viszonyunk nem rózsás, annyira nem, hogy az esküvőt is csak azután mondtuk meg neki, hogy megvolt, mert annak idején, amikor sógorék házasodtak annyit piszkálta a sógornőmet, és azóta is, hogy ők a válás küszöbén vannak.

Tudom, hogy az egészet a fia elvesztéseként éli meg, azt is tudom, hogy nem szeret, és ez kölcsönös.

Amikor a férjem elmondta neki a babát, sírni kezdett, aztán gondolom, hogy megmutassa a fiának mennyire szeret minket, egy következő alkalommal kezdte simogatni az unokáját a hasamban (ami nem is látszott akkortájt még), de ennek is rövid úton véget vetettem, mondtam, ne tapogasson.

Most lassan elkezdhet gondolkodni azon, hogy két lehetősége van: vagy normálisan viselkedik, és láthatja az unokáját, vagy folytatja a felszínes jaj-de-szeretlek-et és mély utálatot és akkor nem látja az unokát. Ennyi.

Háát nekem volt vakbél műtétem ÉS nem fáj az ám olyan nagyon :)

3 nap után otthon voltam.

A kedves anyós most csak közép pontban szeretne lenni szerintem, hogy ne csak a kismamával, hanem vele is foglalkozzon a fia...

A tesóm 13 hetes kismama volt, mikor perforált vakbéllel mütötték. Egy hajszálon mult az élete, mert el próbálta titkolni, hogy mennyire fáj neki. Az sem volt semmi, közben a baba miatt is rettenetesen izgult/izgultunk. Az sem volt egy egyszerü dolog, sőt.

Birom az ilyen embereket, akik mindenkitöl, jobban szenvednek. Ne is foglalkozz vele. Az én anyósom sem sokkal különb.

Szia! Szerintem haragudj rá nyugodtan, mert jogosan teszed!

Nő létére tudhatná milyen érzékeny egy kismama lelke. Nem is értem, hogyan tudott ilyet mondani egy terhes nőnek, aki ráadásul a saját unokáját várja, hogy "ha felvágnák a hasadat" ! Ne haragudj, de nagyon tapintatlan tuskó egy nő lehet és buta is...tudnám még sorolni a jelzőket! Megérdemelné, ha most jó darabig nem is foglalkoznál vele!

Hát nem egy leányálom az anyósod. Igenis megválogathatná a szavait - ha te tiszteletben tartod őt, te is jogosan megkövetelheted tőle a tisztelet viszonzásul.

Főleg kismamának ilyet mondani! Elképesztő milyen emberek vannak.

Még ha tényleg fáj is neki, ok, felét lenyeli az ember, de akkor is durva és kegyetlen dolog így üvöltenie veled a te állapotodban.