Szerintetek egy 20 hetes kismamának normális dolog ilyen durva dolgot mondani? és ráadásul a drága anyósom illetett ilyen szavakkal.
Szóval anyóst műtötték vakbéllel, voltunk a kórházba ahol már elkezdte hogy az én természetes szülésem nem is hasonlítható egy császár vagy egy ilyen hasi műtét fájdalmaihoz.. ezt elengedtem a fülem mellett. A lényeg hogy már otthon van és fekszik és alig bír az ágyról le fel szállni. És én tényleg nagyon sajnáltam főleg mikor arra mentem vissza a szobába hogy sír és rémülten megkérdeztem hogy "mi történt mi a baj" erre ő dühödten ordítva mint egy állat " Ha neked MOST felvágnák a hasad te is sírnál"
Olyan rosszul esett hogy hazáig sírtam az autóban és mondtam a kedves páromnak, hogy az édesanyja tőlem ellehet egy darabig...
Anyukámnak 5x műtötték a lábát 2 év alatt, és közben apukám is meghalt váratlanul. Anyunak bőven lett volna oka panaszkodni, de nem tette, ehelyett azt hallgatta mindenkitől, hogy bezzeg az ő bajuk sokkal nagyobb.
Csak arra akarok kilyukadni, hogy mindenkinek a maga baja a legfájdalmasabb, annyi a különbség egyesek között, hogy valaki ezt csendben elviseli, míg mások folyamatosan érzékeltetni akarják, hogy márpedig őket kell sajnálni...
Ez nem biztos, hogy rossz indulat, csak valaki nem akarja/nem tudja beleélni magát a másik helyzetébe, és nem gondol bele abba, milyen fájdalmat okoz másoknak.
Nekem vágták fel már a hasam. De senkivel nem ordítottam. Anyósodból viszont a fájdalom így jött ki. Nekem sem esett volna jól, de lépj túl rajta és ne haragudj rá, az sem jó senkinek.
Anyós.....vannak olyanok mint az enyém aki inkább rajtam vezeti le a mérgét és engem bánt nem pedig a saját fiát,igaz ezzel a fiának se jobb sőt...
Én terhesen folyamatosan azt hallgattam anyóstól,hogy mennyire megszenvedett az első szülésével órákig hagyták kínlódni és a végén megcsászározták...túl kicsi a hasam biztos baj van a babával kérdezzek rá a dokinál mert ez nem normális... az elején véreztem és onnantól szülésig azt is hallgattam,hogy biztos beteg a baba meg most mi lesz ha nyomorékon születik...hát első babánál meg úgy általában pont ilyen para nem hiányzik senkinek.Nagyon kedves anyósom van...de azért egy gyönyörű egészséges kislányom lett.
Utolsó vagyok, még annyit, hogy úgy gondolom, hogy túl lehet élni egy vakbélműtétet és egy császármetszést is. Nekem volt részem mindkettőben, sőt most állok egy második császármetszés előtt, velem együtt még sok-sok ember átesett ilyenen.
Mennyi idős az anyósod? Máskor normális? Lehet, hogy ez csak pillanatnyi "dili" nála, mert egyedül érzi magát.
Hú... egy biztos, nagyon fájhat neki, valahol meg is értem, hogy a fájdalomtól sírva fakad és ingerült, de nem azzal kéne, aki aggódik. Azt pedig én se szeretem, ha valaki a saját gondját alaposan felnagyítja, mert még neked is becsúszhat egy sürgősségi császár, ezt nem tudhatja, és érhet téged nagyobb fájdalom, mint őt... Nem ártana némi tapintat a részéről.
33. hkm
Hát pedig igaza volt. Ha oot felvágnák a hasad, nem srínál üvöltenél. Én mondjuk biztos mondtam is volna, hál istennek, hasfelmetsző rég meghalt, senki nem akarja felvágni a hasam.
És abban is a hasi műtét hasi műtét, nem egy természetes szülés.
De ha felvágják a hasad, ne hagyd el magad, mert úgy jársz, mint anyós pajtás.
Én hat órával császár után talpon voltam és nem volt fájdalmam egy csepp sem. Minél előbb talpra kell állni és minél többet mozogni és ennyi. Nem lesz gondod sem ágyról leszállásról. Éjfélkor műtöttek és reggel kilenckor a babával sétafikáltam. Másnapra meg nem is emlékeztem a dologra.
Szóval: mozogni mozogni mozogni. Bármilyen hasi műtét után. Minél előbb, minél többet.
Első unokája lesz? Csak mert szerintem ez egy igazi féltékenységi műsor volt. Az anyósok ilyenek. Én a páromat nem szoktam ezekkel a dolgokkal terhelni és így sokkal jobban jövök ki a helyzetből, mert akkor nem érzi úgy, hogy én támadom a drága édes anyukáját. Engedd el a füled mellet, vagy vágj vissza gúnyos mosollyal fűszerezve. Én egy ideje ezt csinálom, azóta nem is igen piszkál.
Mellesleg hasi műtét. Császároztak mégsem bőgtem az ágy szélén. Felkelni nem volt egy leányálom ez első napokban, mert húzódtak a varratok, de már a műtét után 24 órával jöttem-mentem ezerrel, a dokim még meg is jegyezte mosolyogva, hogy jól bírom a gyűrődést. A seb lassan gyógyult, volt, hogy be is gyulladt, de akkor sem csináltam belőle ügyet.
Ha a természetes szülést (amit én nem ismerek) és a császárt hasonlítjuk: Szerintem a természetes szülés az adott helyzetben sokkal fájdalmasabb lehet, de gyorsabban gyógyul és a fájdalom is valószínűleg előbb megszűnik. A császárt teljes érzéstelenítésben vagy altatásban végzik így az akkor éppen nem fáj. Pár óra múlva, mikor elmegy a fájdalomcsillapító hatása, akkor fáj, de túlélhető. A varratszedés kb. 4-5 nap, addig még fájdogál, utána már csak kellemetlen, ha nem gyullad be vagy nem nyílik szét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!