A baba, miért nem fullad meg a magzatvízben?

Miért nem törlik? Mert itt az élő (nem halott)bizonyíték, hogy agy nélkül is van élet, mert halott nyilván nem irogatna ilyen hülyeséget. Vagy mégis halott, mert internetezni tud, de agya nincs?

Most hogy van ez a kérdező, az agyatlanok élők vagy halottak? De ha halott vagy, akkor hogy tudsz irogatni?

Mondjuk a halak is úsznak tüdő nélkül, halottan. Meg a magzat is mozog, tüdő nélkül halottan.

Magzatvíz

A magzatvíz (liquor amnii) semleges vegyhatású, édeskés illatú, vízszerű, színtelen folyadék, amelyet a magzatburok belső rétege (amnion) és a köldökzsinór (funiculus umbilicalis) választ ki a 20. terhességi héttől. Részben a méhlepényből – így tulajdonképpen az anyai vérből – eredő folyadékból áll, valamint a magzat vizeletéből is. A magzatvíz a magzat körül gyűlik össze, amelyet az lenyel (300-600 ml/kg/nap), mintegy tanulva a légző és nyelő mozgásokat. A magzatvíz három óránként cserélődik, kisebb részben a magzat bélrendszerén át, nagyobb részben az amnionon át szívódva fel. Mennyisége a terhesség előrehaladtával nő, tetőpontját a 36. hét körül éri el, ekkor átlagosan 1000-1500 ml között mozog. Ezt követően mennyisége a szülésig 700-1000 ml közé csökken.

A magzatvíz funkciója:

A köldökzsinór védelme a megtöretéstől és az összenyomódástól,

a magzat védelme a külső mechanikai hatásoktól,

védelem a hőmérséklet-változástól és a nyomáskülönbségtől,

védelem a kiszáradástól,

optimális fejlődési környezet biztosítása,

szabad mozgás biztosítása, ezáltal a csont- és izomrendszer fejlődésének elősegítése,

az emésztőrendszer fejlődésének biztosítása a nyelés miatt.

utolsó vagyok

Az éltető köldökzsinór

Az anyaméhben a magzat élete édesanyjától függ, általa jut oxigénhez, a legfontosabb tápanyagokhoz, valamint a semmihez sem hasonlítható, édes anyai szeretethez. A két ember közötti fizikai kapcsolatot az éltető köldökzsinór teremti meg.

A baba legelső játékszere maga a köldökzsinór, ezen gyakorolja parányi ujjaival a tapintást és az érintés különös érzését. Ultrahangos vizsgálatok során az orvosok és a szülők gyakran látják, amint a magzat apró ujjacskái között a köldökzsinórral játszadozik anélkül, hogy ez bármi veszélyt jelentene számára.

A terhesség kezdetén a megtermékenyített petesejt egyik feléből kifejlődik az embrió (a későbbi magzat), a másik feléből pedig az oxigént és táplálékot adó méhlepény, amelyeket egy vékonyka csatorna köt össze. Ez a vezeték hat héttel a megtermékenyítés után valódi, szürke, puha köldökzsinórrá válik, amely a magzattal együtt növekszik, és kiviselt terhességben eléri a baba teljes testhosszát, kb. 50 cm-t. Normális hossza 30–60 cm, ám szélsőséges esetben (minden ezredik csecsemőnél) előfordulhat, hogy a köldökzsinór hossza a 80 cm-t is meghaladja. Ez veszélyes, mert a magzat könnyen belegabalyodhat, és a szülés során oxigénellátási problémák léphetnek fel. A 30 cm-nél rövidebb köldökzsinór szintén rendellenes, mivel teljesen megszűnhet benne a keringés. Többek között ezért is nagyon fontos, hogy a terhesség és a szülés alatt a mamák-babák rendszeres és alapos kivizsgálásokon essenek át.

A köldökzsinórban egy véna és két artéria található. A legnagyobb gyűjtőér, a véna a 30. hét után még csak cérna vastagságú, ez szállítja az oxigéndús vért a magzat szívéhez. A két artéria spirálisan forog a véna körül. A magzatok 80%-ánál a köldökzsinór az óramutató járásával ellentétesen, hossztengelye körül többszörösen (közel 380-szor!) csavarodik, de nem törik meg vagy tekeredik össze a magzat mozgásával, mivel az erekben keringő vér feszes állapotban tartja. A köldökzsinórban lévő erek sokkal hosszabbak, mint maga a köldökzsinór, ezért ha megfeszül, akkor sem záródnak el benne az erek. Maga a köldökzsinór rendkívül rugalmas és strapabíró, ezen keresztül jutnak el a tápanyagok és az oxigén a magzathoz, és általa távoznak a felesleges salakanyagok. A köldökzsinór a baba szívverésével egyenletesen, percenként 120–160-at dobog. Pontosan ebben az ütemben szállítja a vérkeringés a tápanyagokat a méhlepényből a babához ezen az érzékeny szűrőn át, amelyet a medikusok legtöbbször a „magzat sorompójának” neveznek. A köldökzsinóron keresztül áramlik az oxigén, a vércukor, a vitaminok, a fehérjék és a hormonok a magzathoz, és ezzel ellentétes irányban távoznak a salakanyagok. Az anya öröme, bánata, idegessége, nyugalma, az endorfin (amelyet boldogsághormonnak is neveznek) és az adrenalin szintén a köldökzsinóron keresztül jut el a babához.

LÉGZÉS A MÉHBEN

Speciális ultrahanggal megállapítható, hogy a magzat a terhesség ideje alatt oxigéndús vért kap, vagy sem. A szülés folyamán a legnagyobb változás a keringési rendszerben következik be, hiszen amíg a baba az anyaméhben van, a tüdő – mint önálló légzőszerv – nem működik, a köldökzsinóron keresztül a méhlepény látja el funkcióját. A baba vére a Botallo-vezeték révén kihagyja a tüdőt a magzati vérkeringésből, így a vér a tüdőartériából közvetlenül az aortába jut. Szüléskor az aortaív és a jobb tüdőartéria között lévő Botallo-vezeték összezáródik, a tüdő működésbe lép, és a baba felsír.

Botallo-vezeték (duktusz arteriózusz)

Az aorta és a tüdőartéria közötti összeköttetést biztosító rövid vezeték, amelyen keresztül a magzat vére a tüdőartériából közvetlenül az aortába jut. A gyermek megszületése után az aortaív és a jobb tüdőartéria között lévő Botallo-vezetéknek normális körülmények között össze kell záródnia. Kóros esetben a Botallo-vezeték nyitva marad, emiatt a gyermek jobb szívfelében lévő vér, anélkül, hogy az artériákba jutna, közvetlenül az aortába kerül. Az oxigéndús vér jellegzetes fúvó hang kíséretében részben visszajut a jobb szívfélbe. Ezt a szívműködési rendellenességet műtéttel lehet véglegesen megoldani. A beavatkozás során eltávolítják vagy elkötik a Botallo-vezetéket.