Mi legyen a cicával?

Én kertes lakásban lakom és ki-bejárós volt a cicánk. Általában télen bent volt, nyáron meg kint. :O Mi kitettük amikor még a kórházban voltam a babával de előtte szoktattuk úgy, hogy napközben mindig kint volt éjszakára meg akkor jött be jelentkezett. Ha nem, akkor kint maradt. Kicsit lelkiismeret furdalásom van, hogy februárban kiettem végleg mert azóta sajnos meghalt (valszeg megmérgezték). Bántott akkor is a dolog mert mégiscsak 6 éve velem volt de én az agyammal gondolkoztam és nem a szívemmel. Nagyon is jó volt neki kint a kertben, nyáron volt, hogy nem is láttuk napokig úgy elment. A szívem persze fájt, hogy ki kellett tennem de első a baba, nálam nincs mese. Én már soha többé nem tartanék állatot a lakásban de főleg kisgyermek mellett nem. Szerintem nem egészséges akárki akármit mond. Azt meg csak érdekességképpen mondanám, hogy egy vidéki városban nőttem fel és mindig volt több macskánk és több kutyánk is egyszerre akiket én puszilgattam, fogdostam utána kézmosás nélkül ettem stb... és nem kaptam még meg a toxoplazmózist. A macskaalmot is csak én takarítottam mindig és mégsem. :o

Mivel már jó ideje együtt élsz a cicával igazuk van a többieknek,már biztos mindent elkaptál amit lehetett,igy szerintem se lesz gond,csak az alommal vigyázz,de ahoz elég a kesztyű. Én kertes házban lakom 5 kistestű kutyám van,és a házban laknak velünk együtt, sőt még a házinyuszi is bent lakik. És még van rajtuk kivül 4 kisállat. Én még csak 7 hetes vagyok,de már mikor terveztük a babát,már akkor többen azzal nyaggattak,hogy "na,akkor az állatoknak menniük kell". Én ezen nagyon ki tudok akadni. Aki figyel a tisztaságra és minden téren tökéletesen ellátja az állatait,annak szerintem nincs oka aggodalomra. Aki évekig babusgat egy állatot,azzal a cimszóval,hogy az ő "kisbabája" stb. és aztán mikor jön a baba elpasszolja, szerintem nem is szerette igazán. Védd meg a cicádat mindenkivel szemben és ne engedj beleszólást, érte ugyanúgy felelős vagy,mint a babádért,hiszen ő is rád van utalva.