Volt más is így, hogy a babavárás idején a férje jobban kimaradozott, ahelyett hogy figyelmesebb megértőbb lenne, a támaszom? Hogyan alakult később?

A cigi és sör szag miatt ne csinálj patáliát. Kerüld, ha dohányzik, vagy sört iszik, és ennyi. Ilyen apróság miatt ne veszekedjetek.

Szerintem szimplán csak beparázott. Pasiból van. A legtöbbjük átmegy ezen. Remélhetőleg elmúlik addigra, mikorra a baba megszületik és akkor segíteni fog mindenben.

Érzi már a baba mozgását? Nem szokott tapogatózni?

Nálunk ugyan ez volt. Soha nem volt otthon, éjszakázott, cigizet, bulizott, piált. A terhességem 6 hónapját egyedül csináltam végig (a hányásoktól kezdve mindent). Hozzá sem ért a hasamhoz, sokat csalódtam benne. Aztán hirtelen megváltozott. Nagyon ritkán megy csak el, és várja a babát. Most már nagyon figyelmes, beszél a pocakomhoz stb.

Szerintem ez valami kapuzárási pánik volt nála.

Hát üdv a klubban... :/

Az én pasim is egy idióta volt, amikor terhes voltam.Kocsmázott, cigi,kimaradások.Amit csak akarsz minden volt.Már nagyon ki csinált.Én is hányós, hisztis voltam.Nem egyszer nagyon nagy patáliát csaptam!(tányér, pohár törés..stb)

Végig tudtam, hogy azért van az egész, mert azért valamilyen szinten ha megszületik a baba, akkor már felelősséggel tartozik egy életért, ami azzal is jár, hogy veszít a szabadságából!!Mondjuk ezt mi meg beszéltük nem egyszer.

Tűrtem, én azért tologattam neki a pocim, meg fogdosta, puszilgatta.Terhességem vége fele már rám adta a cipőm is, mert én nem igazán tudtam ezt egyedül megoldani! :)

Nálunk akkor fordult igazán a dolog, amikor elcibáltam magammal 4D-s UH-ra!Teljesen oda volt a kis csajunktól.

A szülést együtt éltük át, végig velem volt, ő vágta el a köldök zsinórt.Miután megszültem, teljesen megváltozott!Nagyon oda adó apa, és imádja a lányunkat, és ez oda vissza érvényes!Örülök, hogy nem pakoltam össze terhesen és mentem el, pedig nem egyszer akartam.

Sajnos nagyon sok pasi meg hülyül, már csak a felelősség gondolatától is, ezt túl kell élni, persze csak ha normális keretek között mozog a dolog, mert van olyan is, hogy ilyenkor becsajoznak...na az durva nagyon!

Sajnos én is tudok csatlakozni a klubhoz!

Nekem már az is elég lenne, ha nem úgy kéne ráerőszakolnom a kézét a hasamra!Jaaa, és ilyenkor amin a legjobban berágok, hogy (lerázás céljából gondolom) azt mondja nekem, hogy érzi ahogy mozog éppen abban a 30 másodpercben, amíg képes ott tartani a kezét! És mondanom sem kell, hogy persze hogy nem mozog általában akkor! De akkor miért mondja? Nem is értem! Pedig én is azt hittem, hogy majd a tenyerén fog hordozni! Meg hát nem is tini, 38 éves és azért ilyenkor már kicsit talán még jobban oda kellene lenni a babáért! Férfiak...

Az én férjem 39 éves és első babánkat várjuk. Az enyém nem egy el sűrűbben, mint általában szokott, csak most még azt a keveset is zokon veszem.:) Mondjuk nekem nincs panaszra okom, mert amióta terhes vagyok, szinte csak ő mosogat, ami most a 9. hónapban tényleg nagyon jó, mert fáj már a hátam. Na mindegy, nem is ezt akartam írni. Hanem a pocaksimi és bámuláshoz akartam hozzászólni. Férjem szokott beszélni a babához-néha-, de pl. ráteszi a kezét a hasamra mondjuk 10 mp-re és feladja, hogy ez a gyerek akkor nem mozog, amikor ő megérinti a hasam. Hiába mondom neki, hogy türelmesnek kell lennie, mert nem állandóan ficánkol, de hiába. Aztán elgondolkodtam, hogy ezek a csöppök bennünk növekednek, mi érezzük őket nap, mint nap. Nem lehetek mérges a férjemre azért, mert nem akarja órákon keresztül tapizni a hasam, hogy végre érezze a lánya mocorgását. A lényeg úgyis akkor lesz, amikor már kint lesz a baba. Ha akkor nem bánik velünk rendesen, akkor lehet aggódni. Úgyhogy no para csajok.

További szép babavárást.