Magányos terhesség? 20 hetes vagyok, a férjem is örült, de 6 hete vettünk egy lovat, azóta csak a lóval hajlandó foglalkozni. Ma kiderült hogy megszünt a munkahelyem, üvöltözött velem. Mit tegyek? Költözzek el, vagy türjek? Nem tudom.

Szia!

Elhiszem, hogy most rossz, de vannak hullámvölgyek. Egy pasinak nehezebb feldolgozni azt, hogy apa lesz. És ahogy leírtad, elég nyilvánvaló, hogy valami nyomasztja. Mindenképpen üljetek le és beszéljétek meg. Én is csak azt tudom mondani, hogy menj vele, foglalkozz a lóval és így vele lehetsz, és így előbb megbékél. Felesleges egyből a költözésen gondolkozni.

Fel a fejjel. Remélem minden rendben lesz.

Ahányszor mi összevesztünk már a terhesség alatt, szinte ki sem kéne pakolni abból a képzeletbeli bőröndből, ha mindig költözés lenne a vége. Az a könnyebb út és nem megoldás. Csak még jobban elmérgesítené a helyzetet.

Nálunk a párom a nyugodtabb és én vagyok, aki szinte mindenen felhúzom magam. Főleg az első időszakban minden, amit csinált, rossz volt. Néha inkább meg sem szólalt, nehogy rosszat mondjon, akkor az volt a rossz! :))

Eleinte ő is elég furcsán viselkedett, 3 műszakban dolgozik és ha itthon is volt, akkor is a számítógép, vagy a sport csatorna volt a mindene. Szinte napokig nem is beszéltünk. De muszáj volt a sarkamra állnom, hogy megtudjam, mi nyomasztja.

Nekünk "könnyebb" beleszokni az anyaszerepbe, mert érezzük a testünk változását, majd a babóca mozgását. Nekik idő kell, míg felfogják, hogy hamarosan apák lesznek. Van, aki csak a baba megszületése után fogja fel.

Én úgy "oldottam meg" a dolgot, hogy amikor csak tudok, beszélek neki az érzéseimről a babával kapcsolatban, elmondom mindig neki (ha nem tud velem jönni), hogy mi volt a vizsgálatokon, az aggályaimat, hogy mi lesz majd, ha megszületik (mert valljuk be, bennünk is van félsz). Így ő is nyitottabb, hogy látja, érzi, hogy nem csak ő "fél" a szülői szereptől.

Nem tűrni kell, nem költözni, hanem beszélgetni! Vagy ha ő nem hajlandó, akkor csak te beszélj, előbb-utóbb úgyis meghallja! :)))