Nem beszélek a babával. Semmi késztetést nem érzek hogy beszéljek hozzá. Miért? Miért lettem "rossz" anya?
16 éves korom óta meg vagyok zakkanva egy gyerekért. Mindig is vártam, hogy terhes legyek, mert az milyen jó.-) Most 28 éves vagyok, 26 hetes terhes. De pl nem is beszélek a babával. Semmi késztetést nem érzek hogy beszéljek hozzá. Miért? Magamban szoktam nagyon sokat bezsélni hozzá, bár tudom ezt nem hallja, de remélem érzi-) viszont ha pl olvasok történeteket a szülésről, vagy bartánőm meséli hogy odaszalad a kisfia, átöleli és azt mondja szeretlek, akkor elsírom magam mindjárt.
Miért van ez így? Ettől én még jó anya leszek? El vagyok keseredve kicsit...:-((
:D
hormonális változás, a hormonok olyan szinten befolyásolnak hogy huuuuu. az anyai ösztön sok anyukánálá szülés után az elsö 3 hétben jön meg (van akinek soha) ilyenkor azok az anyukák akik nem várt babat szülnek is anyai ösztöneik lesznek, és bele szeretnek a gyerekben és késztetésük lesz a gondozásra.
amúgy a természet úgy talált ki minket (állatokat is) hogy a gyerekek iránt anyai ösztöneink legyenek, még ha nem is a sajátunk, ezért látunk minden kis babát szápnek és cukinak, ezért imßadjuk a kis állatokat mert a természet azt akarta ha az anya elpusztul/meghal akkor más egyedek is felneveljék a csöpséget.
ha ennyire befolyásolnak érzelmileg a hormonok, vigyázz hogy ne ess nagyon bele a szülés utánni depresszióba, mert szinte ez mindenkinél jelentkezik és ez is a nagy hormon változás okozza.
Ettől biztosan nem leszel rossz anya.Van egy barátnőm, aki el akarta vetetni a babáját.Már az abortusz időpontja is megvolt, amikor a párja lebeszélte róla.Most másfél éves a kisfiuk és szerintem a barátnőm nagyon is jó anyuka lett.Kivirult és már szeretne kis tesót is.Szóval ha megszületik a babád,majd minden megváltozik.
29 hetes kismama
Szia!
Szerintem semmi ok az aggodalomra. Én sem beszélek a babámhoz (másoktól hallom, hogy mesét olvasnak...-én nem), néha énekelni szoktam (mert babazenét hallgatok vele).
Én is rosszul éreztem emiatt magam egy ideig, már nem foglalkozok vele-én ilyen vagyok, beszélek majd eleget ha megszületik:)
A hangodat megismeri, hiszen minden nap hallja...
Még mielőtt megköveznének-a fiamhoz sem beszéltem.
Most mégis imádjuk egymást...szerintem semmi összefüggés a kettő között.
De ha ez megnyugtat, sok kismama ismerősöm is így van-egyszerűen nem tudnak beszélni a babához.
Fel a fejjel
31 hetes kismama
Szia,
A beszéld azért fontos, hogy megismerje a hangodat, de mivel másokkal is beszélsz ezért elegendő, hogy jó érzés van benned az ő irányában és szeretnéd.Amikor már kézzel fogható lessz a kis jövevény akkor gondolom egész más helyzet fog fennállni.Ne érezd magad rosszul, hisz azt érzi amit te.Ha szeretd akkor tud róla.Tudod néha a kevesebb több.Ha hülyén éreznéd magad attól, hogy beszélsz hozzá akkor ne erőltesd.Üdv
Én is csak szeretném megköszönni , hogy feltetted e kérdést , mert pontosan velem is ez a helyzet imádom a kisbabám , de nem tudok mit mondani neki.Minden gondolatom pozitiv felé de a simogatáson és a szia babán kivül mást nem tudok mondani neki.Bizom benne , hogy azert erzi a szeretetem és ha megszületik minden másképp fog lenni.
Minden jót kivánok és boldog baba várást.23 hetes kismama
Azt hiszem, hogy a kommunikáció nem csak és nem elsősorban szavakból áll. Ha kimondjuk valakinek: szeretlek, mit sem ér, ha valójában nem így érezzük. Nem volt teljesen problémamentes a terhességem, nagyon féltem, hogy elveszítem a babát (ez már a 20. héten volt), de hiszem azt, hogy lélekben erősítettük egymást, és ő élni akart! Sokat gondoltam rá, és a mai napig nem annyira sokat beszélek hozzá hangosan. de kommunikáció egy gondolat, egy dallam, amely megnyugatatja, egy érintés, amely mind azt sugallja, hogy fontos neked, és hidd el ők ezt biztosan érzik!!!! Én hiszek benn. És mivel első baba, neke is (nekem is), valójában még csak a képzeletünkbem él, hogy milyen lesz majd egy pici, akiért egy egész életen át felelősséget vállaltunk!
Ha nem lennél jó anya, eszedbe sem jutna, hogy ezen gondolkozz! :-) Ne légy elkeseredve, sokan még a pici testi egészségével sem törődnek, nemhogy a lelkivel, illetve a kötödéssel. És a végén mégis valahogy kialakul az az elválaszthatatlan kapocs, ami egy anya és gyermek között van!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!