Kinek nem örült az anyja, amikor megtudta, hogy nagymama lesz?

A második vagyok..

Nem írtam olyat hogy hülye lennél,csak a kiírt kérdésedre próbáltam reagálni..

Szerintem ha most született az a baba ahogy írtad,ti a babakocsit és az ágyat nem fogjátok még "visszakapni",mivel nekik is szükségük lesz rá egy pár évig... Gondolom úgy 2-3 éves koráig jó lesz az még nekik..

Nekünk most lesz 2 éves a kislányunk és még csak most fogjuk másik ágyba megpróbálni beszoktatni,mivel jön a kistesó,így lehet hogy jobban elfogunk úgy férni..ami nem azt jelenti hogy abba is akar majd aludni.. Lehet hogy a megszokott kiságya fog neki kelleni,ahogy idáig..nem lehet tudni...,így azt gondolom ha nemrég érkezett meg a párod tesójának a családjába a baba,akkor neki még nagyon is szüksége lesz arra a kiságyra..

Mondjuk a babakocsira visszatérve mi pont nem voltunk olyan babakocsisok,mivel vagy kocsival mentünk ide-oda,vagy beleraktam egy triciglibe a kislányomat és úgy mentünk a játszóra,mert azt jobban élvezte..így lehet hogy azt "visszakapjátok".

Gondolom rosszul esik anyukád reakciója,de szerintem valahol meglehet érteni őt is..,csak még nem gondoltál bele az ő helyzetébe,mert túl ideges vagy..!

Egy másik válaszoló írta,hogy a párod eltud-e tartani..ezzel meg gondolom arra célzott,hogy albérletbe sem tudtok elmenni,mert hogy írtad is...és akkor még jön egy baba is,akinek persze örülni kéne,de anyukád már tudja,hogy nem egy leányálom főleg nem az elején.. Persze vannak kivételek,akiknek a babája már pár hetesen végigalussza az éjszakákat,de az nagyon ritka..

Nálunk volt,hogy 10-szer is kelni kellett a kicsihez,ami bazira megterheli az embert és ettől nem kicsit lesz feszült az ember stb...stb...

Na de persze nem lebeszélni akarlak,vagy ilyesmi..!

Remélem hogy rendeződik otthon a helyzet és végül anyukád is örülni fog a kicsinek.

Lehet hogy még a végén örülni is fog,hogy mindíg az unokája közelében lehet.. :)

Na most megint mennem kell,mert nagy dolog van a levegőben... :D

megint a második...-ennyit még kibír az a pelus.. :)

Ha meg ilyen jól álltok anyagilag,hogy ti fizetitek a rezsit,akkor meg nem is kérdés...költözni kell és kész!!! :)

Hisz tudjátok fizetni is,mert hogy idáig ahol most is laktatok azt is ti fizettétek,így csak keresni kell egyet és ugyanott vagytok,mintha otthon élnétek!

Legalábbis szerintem!

Nem olyan választ kaptál anyudtól mint vártál, akkor ő szemét. Tőlünk se olyan választ kaptál mint vártál, most mi is szemetek vagyunk. Az egész világ szemét, csak neked van igazad...

Látod, hogy nem kellene még gyereket szülnöd? Gyerekes vagy magad is. Inkább a főiskolát fejezted volna be.

Egyet, és van még mellette 3 egyéb iskolai végzettségem. :)

De majd te is felnősz, és be fogod látni, hogy mégse a világ a szemét, nem akar senki neked rosszat, még az anyukád se. :)

Aki annyira felnőtt hogy gyereket vállaljon, az el is tudja tartani magát (ha anyudnál laksz nem tartod el magad) és belátja, hogy sok múlik egy végzettségen a mai világban. Majd rájössz. :)

Szia!

Az első babánál meglepődött ugyan, de nagyon örült. Mindketten dolgoztunk akkor a párommal, én otthagytam az egyetemet, 21 éves voltam, mikor született a baba, de terveztük őt. Egy szobás önkormányzati lakásban laktunk és lakunk azóta is.

Aztán most decemberben párom elvesztette az állását, fél évig munkanélküli volt, minden tartalékunkat feléltük. Aztán végre talált munkát, de addigra lett egy kis tartozásunk anyu felé. És kiderült, hogy védekezés ellenére ott a tesó a pocakomban. Bevallom, törtük a fejünk, hogy mi legyen, de igazából feleslegesen, mert mindketten tudtuk, hogy marad a pici, akárhogyan is lesz. Lehet, hogy van aki nem tart minket normálisnak, de mi így döntöttünk és nem tudtam volna magam túltenni a megszakításon. Mikor anyu megtudta, totál kiakadt. Rettentő rosszul esett, nagyon sokat sírtam miatta. De mostanra megbékélt, hagytam, hogy megeméssze a dolgokat és nem hoztam szóba a terhességet, csak amikor már rákérdezett. A kapcsolatunk újra a régi és anyagilag is rendbe jöttünk.

Hát, csajszi, nem túl rózsás a helyzeted. Nem akarlak szapulni, nincs is értelme, a te életed, a te döntésed. Azt sem tudhatjuk, hogy valójában milyen vagy. Az én környezetemben minden 22 éves csaj nagyon gyerek még. Ellenben én is 22 évesen mentem férjhez és úgy éreztem, képes lennék megváltani a világot. nem tudhatom, melyik kategória vagy, hisz nem ismerlek. Ellenben azt nem értem, hogy ha anyukád és a párod ennyire nem szimpatizálják egymást, akkor miért erőltetitek az együttélést? Mazochista hajlamod van és mártírt akarsz csinálni magadból, aki két fél között őrlődik?

Szóval, ha így döntöttél (párt választottál, megtartod a babát), akkor légy erős és állj a sarkadra. Először is költözzetek el és mutasd meg anyukádnak, ország-világnak, nekünk, hogy el tudod magatokat látni és érett, talpraesett, felelősségtudó lány vagy. Ha ez meglesz, senki sem fogja kétségbevonni, hogy miért most jött a baba. A párodról csak annyit, hogy nem értem, 32 évesen, férfiereje és öntudata teljében hogy bír az anyós szoknyája mellett ülni. Az én 32 éves férjem már kiborult volna. Bár én azt sem értem, 40 éves férfiember hogy tűri, hogy az anyósáékkal lakik (de ez most nem vitatéma).

Kérdésedre válaszolva nekünk már van egy babánk, úton a második, de még nem mertem elmondani anyukámnak, mert építkezünk és hülyének fog nézni. De: ha megunom a kioktatását, leteszem a telefont és csend lesz. Ezért jó külön élni:)