Ki vállalna gyereket szegényen szülői támogatás nélkül?

Először is kívánok "jó" döntést, és hogy később se bánd meg!

29 éves vagyok,egy kisfiú anyukája, két vetélésem volt előtte.Sosem volt abortuszom, csak remélni tudom hogy nem is lesz.Tudom mit jelent vágyni egy babára.De azt is tudom hogy milyen "nem vágyni".Jelenleg el sem tudom képzelni hogy ismét terhes legyek, sem lelkileg, sem anyagilag, öt évnél hamarabb nem is tervezzük.De ezért meg is teszünk mindent ami a védekezést illeti.Na csak azért írtam le ezeket, hogy így alkossak véleményt.

Nem értem azokat akik annyira elítélik azt aki abortuszra megy.Értem én hogy nem szép dolog, sőt!De van az a helyzet amikor mégis jobb mintha a szó szerint semmire hozná világra azt a csöpp életet.Mert lássuk be, nem kevésbe van egy gyemek, pláne mire mindent megvesz neki.Ha nincs olyan ismerős, barát aki eseleg használt ruhát vagy bútort adna meg pláne.Ha minden egyes ruhadarabot meg kell venni, sokba van.Ha tápszeres lesz a baba az is sok pénz.Jó, lehet tudja szoptatni, de az is lehet hogy nem.A lehetre meg nem szabad alapozni, attól nem fog jól lakni a baba.Az én véleményem az, és magam is így tettem, hogy gyereket szülni csak biztos alapokra lehet(ne), dolgozó szülők, ház(mégha hiteles is, nekünk is az), és persze elhatározás.Nem mondom hogy ezek nélkül nem lehet gyereket nevelni, de szerintem lényegesen nehezebb.És sokan írják hogy szülői segítség, meg hivatali segítség, hogy majd lesz aki támogat.Na erre meg végképp nem lehet alapozni, persze jó van támogatás, de az már csak plussz legyen,legalábbis szerintem.

Kedves Kérdező, nem könnyű helyzet, de ezt csak Te magad tudod eldönteni.Párod?Mit szól hozzá?

07:45

Pont erre a helyzetre illik a csalános példám. Most frankón megmondjátok, hogy tartsa meg, aztán egy óra múlva már úgysem érdekel benneteket ennek a lánynak a sorsa. Nem ti fogjátok szegénységben, nélkülözve nevelni azt a gyereket. Nem nektek kéne odaadni nevelőszülőknek.

Igaz nem nekünk kell felnevelni, viszont Mi nem is fekszünk le felelőtlenül senkivel. Remélem egész életen át bánni fogja amit most tesz. Vagy 1 hónap múlva újra ír ide, hogy megint összejött most mi lesz?! Ma voltam a 12. hetes ultrahangon a gyönyörű babámnak látszott még a nózija is. El sem hiszem, hogy jövő ilyenkor már itt fog ülni közöttünk és boldogan mosolyog majd ránk!

Még egy kis adalék tegnap negyed 12-ig kint ültünk a férjemmel a teraszon és a kérdező problémájáról beszélgettünk. Amúgy azt is könnyű írni, hogy ölje meg nem annak kell együtt élni a tudattal. Az ismerőseim (2) akik elvetették a babájukat, mind a mai napig emlegetik, hogy ennyi meg annyi idős lenne ezt meg azt csinálná már...

Kedves 19:26!

Köszönöm szépen a jó kívánságokat!

Én sem szemétládázom le nem ítélem el, csak nem értem miért a nekik könnyebb utat választják? Miért nem harcolnak? Miért nem tesznek azért, hogy jobb legyen?

Na,végig olvastam minden írást... Íme a véleményem: Ha most képes elvetetni,akkor amennyiben megtartaná hogy örökbe adhassa- bár azt írja,az ki van zárva,hogy ő örökbe adja,inkább megöli,vagy éhezzen- akkor simán, bűntudat és egyéb "anyai érzések" nélkül képese lenne oda adni egy örökbe fogadó családnak. Nem érezne semmilyen kötődést a gyerek iránt! Nem bánná-ha azt sem bája hogy elveteti,és ilyen nyíltan le is írja- már ha valóban nem kamu!

És igen,itt várandósok vannak! Te pedig terhes vagy!! (a 22 éves kis "okos" agyaddal! ) Mellesleg ahhoz,hogy valaki védekezzen,nem kell iskolázottság! Józan paraszti ész kell/ene!! Pláne 22 évesen!

Mindenki másnak!

Úgy is azt tesz,amit akar! Élvezettel fogja elvetetni a gyereket! Ez sok embernek- édesanyáknak,és babára vágyóknak elképzelhetetlen,hogy képes valaki ilyenre!

Kérlek Titeket,hogy most akkor hagyjuk a kérdezőt a bánatba,ne örüljön tovább!

Legyetek jók!

Kívánom,hogy aki örökbe fogadásra vár,hamar boldog lehessen egy gyermekkel a karjában!

Kívánok mindenkinek jó egészséget és gondtalan életet!!

Üdv: egy igazi KISMAMA!!! :D