Mi szóltok? Fiatalon terhesség?

Szia!

Én 19 éves vagyok, 20 leszek mire megszületik a babám. Nem mostanra terveztük a párommal a gyermekvállalást, de így alakult és akárhogyan is kerestem volna megfelelő indokot az abortuszra, nem találtam volna. (én legalábbis) De nem is akartam én találni ... Nem ítélem el azokat az embereket akik elvégeztetik az abortuszt, mert van olyan akinek igenis nyomós indoka van rá, esetleg azokat tudom megvetni akik 3-4 vagy attól több alkalommal fordulnak meg az egynapos műtéti részlegen azért mert felelőtlenek és nem tanulnak semmiből!

Igazad van, én is fogtam a fejem valamelyik nap amikor olyat olvastam, hogy egy 14 éves lány azt írta, hogy terhes de nem akar abortuszra menni (?) Ezt még meg is értem, de egy 14 éves lánynak gyerek? Még magamról is azt gondolom sokszor így 20 évesen, hogy éretlen vagyok még de fel kell nőnöm a feladathoz. Én nem vagyok már 16 éves, hogy azt mondhassam gyerek vagyok még, mert már nem számítok gyereknek. Ebben az időszakban 1 év is nagyon sokat számít szerintem! Nem tudom én mennyire számítok fiatalnak, de szerintem annyira nem, hogy ne tudjam jogosan megvédeni magam ha ilyen jellegű támadás ér. Nem mondom, hogy nem várhatott volna de minden gyermek ártatlan és megérdemlik azt, hogy élhessenek. Én úgy érzem vagyok már annyira "felnőtt", hogy szépen lassan megtanuljam, hogy hogyan kell a lehető legjobb és legboldogabb életet biztosítani a gyermekünknek. Igyekszem a lehető legfelelősségteljesebb anyuka lenni és csak remélni merem, hogy sikerülni fog! :)

29 hetes kismama

én vagyok aki 17 évesen szült.

abban egyet kell értenem a kérdezővel hogy sokan abbol a korosztálybol amibe én szültem csak az államnak szüli meg a gyereket vagy anyunak és apunak...De ez az ő döntésük.Mikor a kicsi elkezd cseperedni és éjszakázni kell,meg futni utána rá jönnek hogy elcseszték az életüket avagy sem.Hál istennek és az anya tipusuak közé tartozom és nagyon hamar ráéreztem az anyaság csodájára.Na de sokan vannak akiknek csak addig cuki amig kicsi aztán már nyűg.

Őket eléggé bünteti az élet majd hogy ugy csinálnak valamit hogy azt nem szeretik.

Én teljesen megértem a kérdező általánosítását, hozhattok ezer saját vagy kitalált ellenpéldát, a fiatalok 95%-ába beletartozik abba a kategóriába, akiket a kérdező negatívan említ - az ilyenek még saját magukról sem tudnának gondoskodni, nemhogy egy másik életről. Tisztelet a maradék 5%-nak!

Én is azt mondom, hogy gyereknek nem való gyerek. Vannak 30 éves gyerekfejűek is, na nekik se. Én 22 éves egyetemistaként, ha teherbe esnék, nem tartanám meg. Nincs még meg a diplomám, szakmám nincs, érettségivel és nyelvvizsgával Magyarországon semmire nem megyek. Legalábbis egy gyerek felneveléséhez nem elég, szüleim segítségére pedig nem szeretnék támaszkodni, ahogy az esetleges apukára sem szeretném alapozni a gyermekem jövőjét. Az ember lánya akkor szüljön gyereket ebbe a világba, ha saját erőből, egyedül képes eltartani saját magát és felnevelni a porontyot.

Az abortuszt nem ellenzem, de ismerek olyanokat, akik kifutottak az időből (mert menstruáltak közbe), és még nem szerettek volna babát. Nem tudnak teljes értékűen a babára koncentrálni, látszik rajtuk, hogy "kényszer". Ilyenkor a legjobb lenne szerintem gyermekotthonba vagy örökbe adni.

Én például így 22 éves fejjel visszagondolva 16-17 évesen még éretlen fruska voltam, holott akkor azt gondoltam, hogy nekem senki ne szóljon bele, mit csinálok, "felnőttem" már. Ha-ha... pár év elteltével mindenki máshogy látja a dolgokat, akkor én sem hittem el ezt! De szerencsére én nem lettem terhes, mondjuk mindig vigyáztunk is. 17 éves korom óta egy férfival vagyok, már 3 éve együtt is élünk. De az 5 év alatt annyit változtunk, felnőttünk...ha mondjuk 3 éve teherbe estem volna, biztos megtartottuk volna, de volt annyi eszünk, hogy rendesen védekeztünk. Most jutottunk el arra a szintre, hogy jövőre lesz az esküvőnk és aztán szeretnénk már babát is. Van már lakásunk, kocsink, biztos állás, diploma, nyaraltunk sokat. Szerintem még így is fiatal anyukának fogok számítani 23-24 évesen, de ez már teljesen más lesz szerintem, mint aki 14-20 évesen szül. Nem ítélem el őket sem, de pár év ilyenkor még rengeteget számít, érettségben és megfelelő háttér kialakításában is. Sőt, szerintem a legfontosabb egy biztos párkapcsolat (na és az anyagiak azért valamennyire), mert nem hiszem, hogy egy 16 évesnek felelős párja lenne. Lehet elsőre azt gondolják, hogy jajj de cuki egy baba, meg lehet babusgatni, de azért ez nem egy leányálom. Persze, aki megtartja a babát, azt sem ítélem el, az ő dolga. De pont ezért kellene arra fektetni a hangsúlyt, hogy az a baba akkor jöjjön amikor már tényleg áldás és nem kell idegeskedni miatta. Lehet fiatalon szülni, de az nekem 20tól 25ig van, az előtt inkább tini anyaságról beszélnék.

N/22, aki szeretne fiatal anyuka lenni.