Mit tettetek volna az ominózus kismama helyében? Lent.

A történeted önmagáért beszél, nincs is mit hozzátenni, agyrém!!! :(

Viszont megosztanék Veletek én is egy történetet. Jelenleg 7 hónapos terhes vagyok, a hasam nem kicsi... Itt a másik fél a történetben egy 55 év körüli, nagymama...

Egy ált. isk-i rendezvényen voltam a hétvégén.

Rengeteg gyerek lépett fel, ez tulajdonképpen egy gála volt. A teremben kb. 550 ülőhely, a vendégek lehettek vagy 650-en. Az előadás első felét sikerült ülve töltenem, találtam helyet.

Aztán jött a szünet, elfoglalták a helyemet, és akkor hirtelen megpillantottam egy üres helyet 2 sorral hátrébb. Bementem a sorba, és leültem. Ekkor megkérdezi a nő, hogy mit keresek én itt! (?) Mondom, azt, amit Ön, megnézem a műsor második részét.

Mert, hogy ez a hely a hétéves kisunokájáé - válaszolja. Mondom OK, bocsánat, de elfoglalták a helyemet, nem tudok oda ülni, ahol eddig voltam, és azt láttam, hogy itt nem ül senki. Mondja a nő, hogy kiszaladt a kislány a büfébe... Itt már "kicsit" felemelte a hangját. Mondom neki, hogy bemondta a konferanbszié is, hogy a kisgyerekeket vegyék ölbe, mert nincs elég szabad ülőhely.

Na, erre amit kaptam: micsoda egy sz**ét, aljas, undorító, mocskos, pofátlan ember vagyok, takarodjak innen, nincs bennem semmi intelligencia, és egyébként is, mindjárt oldalba vág!!!

Na, itt pattant el a cérna. Mondtam neki, hogy azt próbálja meg, hogy megüssön!!! Az anyai ösztönök úgy elöltöttek, amit még soha nem éreztem. A vérnyomásomat érdemes lett volna megmérni...

Nem tudom, de ha én meglátok egy kismamát, előre engedem, átadom neki a helyet, vízzel kínálom, ha látom, hogy melege van...stb... Vagy ezzel csak én lennék így?

Utánozhatatlan hangnemben szidott fennhangon, úgy, hogy már többen is odanéztek... Roppant kínos volt... Közben arra gondoltam, hogy milyen példát mutat így a gyereknek, aki megkérte - 7 éves létére -, hogy hagyja ezt abba...

Én multkor a doki asszisztensén akadtam ki,az is volt már vagy 50+ os.Jött egy anyuka a 2-3 hetes babájával,a sor hatalmas volt,látszott a babán hogy nem sopkáig fogja birni orditás nélkül.Mondtam az anyukának szóljon a nővérkének ha legközelebb kijön hogy be mehet e mert pici babával van.(Egyébként csodálkozok hogy a gyerekorvos aki odaküldte őket nem szólt oda telefonom hogy engedjék be a kisbabás anyukát)

Kijött a nővérke,végigmérte az anuykát,majd azt mondta hogy "És akkor mi van ha babával van"???És bevágta az ajtót.

Hát köpni nyelni nem tudtunk,azt hittem az anyuka elsirja magát,de aztán amior kijött a bent lévő páciens betuszkoltam őket magam és mindenki más előtt:-)