Lesz így erőm megszülni?

Ó, hát ezt csak mondják, hogy ne hagyják el magukat a kismamák. :)

Mert ha ez igaz lenne így, akkor az összes ágyban fekvő veszélyeztetett terhes császárral szülne. :)

Én az utolsó 4 hónapban voltam veszélyeztetett a 2. terhességemmel. Szó szerint csak a fürdőig kelhettem fel az ágyból. A férjem főzött esténként mikor hazaért a munkából, reggel ágyba hozta a reggelit, odakészített mellém könyveket, a gobleinemet és amit kértem és egy csomó nem romlandó kaját, innivalót. Mikor hazajött elmosogatott mindent és főzött. 4 hónapon keresztül éltünk így, én 4 óránként szedtem egy gyógyszert és 6x4 magneb6-ot. Szerencsére nem lett koraszülött a babánk.

35 kilót híztam, a sok fekvéstől teljesen le voltam gyengülve, állandóan fáradtnak éreztem magam, fájt mindenem. Mégis az első fájástól kedve 1 óra 45 perc múlva már a kezünkben volt a 4250 g-mos 60 centis kisfiunk. Mire beértünk a kórházba, már jöttek is a tolófájások. A vicc az, hogy este 8-kor voltam a dokimnál, bő egyujjnyi méhszájat állapított meg és csináltak ctg-t, ami nem mutatott fájást. A fiunk hajnali 2.18-kor született meg. :)

Én már 2 éve szültem,és el sem tudom neked mesélni,mennyi betegségen és bajon átmentem a terhesség alatt.

Sokat voltam kórázban.

Olyan volt,mintha a terhesség annyira legyengítette volna az én szervezetemet,hogy minden bajom előjött,és minden "marhaságot" elkaptam.

A legdurvább az egy szalmonella mérgezés volt,ájulás közeli kiszáradt állapotban kerültem kórházba.

Trehesség előtt éveken át ülőmunkát végeztem,sportra sem időm sem kedvem nem volt már munka után.

Nos,én ezekkel az előzményekkel mentem szülni,és bár a végére teljesen erőtlen voltam,mégis megszültem a kislányomat.

Ne aggódj,menni fog.

Sok sikert,örömöt,boldogságot,egészséget kívánok neked,és könnyű szülést!!

Szia!

Én világ életemben sportoltam, 15 évig versenyszerűen, íg yeszembe sem jutott, hogy majd a terhesség alatt abbahagyom!

De al élet másképp akarta, ahogy megtudtuk hogy jön a baba 3 napra rá vérezni kezdtem :( Így az 5. héttől voltam veszélyeztetett :( A 12. hétig fekvés, majd a 31. lehett sétálnom, de sport az semmi :(

A 31. héten beindult a szülésem :( így újból fekvés a végéig :( Hál istennem csak 3 nappal született korábban a lányunk 4 kilóval és 61 centivel , simán és szerintem gyorsan (8 óra volt az első fájástól, de ebből csak 3 órát voltam kórházban)!Pedig 21 kilót híztam :(

De ezen ne aggódj, készülj a hüvelyi szülésre, és el sem tudod képzelni mennyi erőt fogsz érezni magadban a nagy napon! Hidd el menni fog!Ezen biztos nem fog múlni!

17 hós kislány anyuja!

Szia, azzal, amit írok lehet, hogy nem leszek népszerű azon kismamák körében, akik azzal bjztatnak, hogy mozgás nélkül is minden nagyszerűen fog menni. Nem csak a szülésről, hanem a terhességről is gondolkozni kell, hoszen 27 hetesen még hátra van neked min. öt hónap, és az hosszú idő! Ha az orvosod engedi, az úszás feltétlenül a legjobb sport, esetleg megpróbálhatod gyakrabban. Ami a derékfájást illeti, ha annak tartási, terhelési oka van, akkor az ülés és az álldogálás, egyszóval a passzivitás igazi méreg: ha nem csinálsz akár NAPI rendszerességgel valamilyen hát nyújtó, átmozgató gyakorlatsort (kismamatornán tanítják, de a neten is találsz), ez a fájdalom végül szinte elviselhetetlenné válhat! Ezért nem értek egyet azokkal, akik a teljes mozgásnélküliség mellett szólnak (itt most nem a veszélyeztetettekre gondolok természetesen, akiknek nem szabad, hiszen a baba az első), mert a rendszeres mozgás sok bajtól megóv, és elviselhetőbbé teszi a terhességet.

Bocs, ha hosszú voltam, de ez is egy vélemény.

36 hetes, gyógytornász km