Vállalnál úgy gyereket, hogy egyszerűen szó szerint rettegsz a kórháztól?

én a vérvételtől rettegtem első terhesség elött gyerekként sokat szúrkáltak akkor még nem vákumos vérvétel volt hanem cseppenként jött le.

5 hetet voltam bennt a klinikán nem utáltam mert volt értelme de nem az a pár hét volt életem legszebb időszaka

Beszélj valakivel pszichológus.. nem beteges de hátha van mögöttes oka.

Én vállaltam :)

Én olyannyira rettegtem a kórházaktól és az orvosoktól, hogy képzeld el, 25 évesen mentem életemben először nőgyógyászhoz mert egyszerűen undorodtam minden orvosi dologtól! Akkor vettem rá magam hogy jó most már 25 évesen illene elmenni.

Vérvételre már elküldtek engem (munkalehyi üzemorvos) legalább 5-ször az elmúlt 6 évben de nem mentem el. Mert utálom a vérvételt, a fehér köpenyt, mindent.

Aztán amikor terhes lette, elmentünk az első uh-ra, és annyira meghatott a kicsi szív dobogása hogy onnantól alig vártam minden egyes uh-t, minden vizsgálatot, mert minden alkalommal közelebb éreztem magamhoz a pillanatot amikor megszületik és minden alkalommal közölték a méreteit, meg mindent :) A szülésre már úgy mentem be mint régi ismerős, és férjemmel végigröhögcséltük a vajúdást, csak jó emlékem van a terhességem körüli minden egyes kórházi pillanatról!

Azóta máshogy állok a dologhoz, már nem ráz ki a hideg a kórházszagtól, és már nem áll fel a szőr a karomon ha orvosi dologra, vizsgálatra kell mennem :)