Hogy vagytok a baba-mama kommunikációval? Beszélgettek a picivel, simogatjátok a pocitokat?

Én nem beszélgettem soha a babámmal, amíg a pocakomban volt. Egyszerűen nem tudtam neki mit mondani. Teljesen leegyszerűsítve, furcsa lett volna nekem egy "hashoz" beszélni. Irigyeltem is azokat a mamákat, akik kommunikáltak a babájukkal.

Egyébként sokat simogattam, az valahogy úgy jól esett. Aztán a doki mondta a vége fele, hogy óvatosan a simogatással, mert azzal izgatom a méhet, méhösszehúzódások lehetnek, és legszélsőségesebb esetben megindulhat a szülés.

Na de, már 6 hetes a kislányom, és folyamatosan beszélek hozzá, mert így már sokkal klasszabb, hogy TÉNYLEG köztünk van, nem csak a pocakomban, hanem kint, és nagyon nagyon szuper érzés!! Magyarázok neki folyamatosan, mintha muszáj lenne :) :)

szerintem is beszélni kell a pocaklakóval, hiszen így ismerheti meg a hangunkat, a kissebb környezetét!

én is simogatom, becézgetem, beszélek hozzá és rugdosással reagál is rá, nincs ennél jobb érzés

további jó babavárást

Én olvastam a Lelki köldökzsinór c. könyvet, pont ugyanerről szól.

Szerintem is nagyon fontos, hogy beszélgessek a babámmal, azt is már napokkal előbb elmondom, hogy ha orvoshoz vagy UHra megyünk, hogy ne érje váratlanul.

A szeretetet is érzi így.

Lehet, hogy valaki túlzásnak tartja, de úgyis négyszemközt vagyok vele ilyenkor, úgyhogy nem látja senki.

Az a baj, hogy a méhen belüli pszichológia, mint fogalom, mostanában kezd terjedni. Még az én anyukám is, aki 42 lesz, tehát annyira nem régimódi felfogású, ő is úgy gondolja, hogy hülyeség, az én 19 hetes babám nem lehet érző lélek, aki érzi a szeretetet. Szerintem meg igenis érzi.

:)

25 éves 19 heteske

Hozzád hasonlóan és is fontosnak tartom. Hisz ők odabent már kész kis emberek. Hallanak, reagálnak dolgokra. Még csak a sógornőm példáját tudom felhozni. Náluk meglátszik, hogy foglalkozott a babájával már odabent is. A kiscsaj 11 hós és nagyon okos. Babazenét hallgatott vele (amit a kislány idekint is megismer), és beszélt hozzá, énekelt neki.

Persze ugye nem kötelező, hogy valaki beszéljen a babájához. Ki hogy érzi! Nyugodtan beszélgess vele, olvass neki mesét! Ezért ha valaki elítél, akkor ....

Minden jót!

21 hetes kismmai

Én még csak 7 hetes vagyok, de már mi is beszélünk hozzá. Kell, hogy érezze, hogy szeretjük, várjuk őt, akarjuk őt.

Most már egyre többen bizonyítják, hogy a méhen kívül mennyit jelent majd a pocakos kori kommunikáció. Szerintünk a gyermeknevelés a fogantatással kell, hogy kezdődjön :)

Örülök a kérdésnek, már én is fel szerettem volna tenni. 22 hetes vagyok és hatalmas lelkiismeret furdalásom van, mert én nem beszélek hozzá, csak ritkán. Itt is másoktól is hallom, hogy folyamatosan kommunikálnak a picijükkel, de én erre egyszerűen képtelen vagyok. Irigylem azokat, akiknek ez teljesen természetes. Próbáltam, de nagyon hülyének éreztem magam. Viszont a kezem állandóan a pocimon van, símogatom. Remélem, a beszélgetés hiánya nem fog negatívan hatni sem a személyiségére, sem a kis lelkivilágára. Abban bízom, hogy talán a későbbiekben magától előbújik belőlem az, hogy beszéljek is hozzá.

Minden jót!