Van itt olyan kismama, akinek a várandóssága alatt evészavara (anorexia,bulimia:kényszeres önhánytatás) volt, amitől sokat fogyott vagy kis súllyal stagnált, és baja lett a magzatnak, elvetélt vagy koraszülött lett vagy valami komplikáció lépett fel?

Tudok ilyenről, 2 babát vesztett el (félidőnél), de kiderült, ott azért más gond is volt a háttérben, mert a második után kivizsgálták. Nem tudni, hogy amúgy szimplán a nem evéstől mi lett volna…

Egyet ismerek, viszonylag egészséges babája született, persze kis súlyú, de 2 hónaposan már vérszegény lett, és születése óta pokol az etetés, 2 hósan tápszeres lett de alig evett, lökte ki, sokat bukott, és hozzátáplálásnál sem nagyon akart enni, voltak Evés-alvás ambulancián, másfél év kinlódás alatt elérték azt hogy megeszi egy kb 8 hónapos baba ételadagját, de kb undorodova, sosem láttam jóízűen enni, és csak a max 6 hónaposoknak való üvegest. Most 21 hónapos kisfiú és 7 kiló körül van. Ja igen még mindig vérszegény, 2 hós kora óta kapja a Maltofer cseppeket nagy dózisban amitől székrekedése van, végbél berepedése és kezdődő aranyere, meg széklet visszatartása. Hiába kap rostport.

2es, természetesen vérvétellel derült ki, mi mással? Nem bulimia, itt anorexia volt, azt mondták, kevés tápanyagot kapott az anyaméhben, és utána is az ismerősöm teje nem volt elég tápanyagdús. Volt bőven de mint utólag kiderült vizes, nem tápláló, alig gyarapodott tőle a kicsi. 2600 grammal született, 2 hónapos korára érte el a 3100 grammot. Akkor indult el a kivizsgálás, és onnantól kezdtek neki tápszert adni.