Lombikos és "idősebb" kismamik hányadik héten jelentettétek be, hogy terhesek vagytok a férjeteknek, családnak, védőnőnek, hogy fölöslegesen ne fussatok köröket, ne fájdítsátok senki szívét a sajátotok kívül?

Mármint ezt a szívfájdítást úgy érted,ha esetleg vetélés lenne? Vagy nem értem. A védőnőt azért annyira nem fogja meghatni, hogy e miatt ne szólj neki, hozzá úgyis el kell menned, hogy kiállítsa a kiskönyvet.

A férjet szintén nem értem,ha elvetélnél meg se említenéd neki,hogy mi történt? Ő a legfőbb támaszom,közösen küzdöttünk a babáért,együtt csináltuk" a tesztet,el se tudnám képzelni,hogy eltitkoljam előle a terhességet.

Nálunk a közeli család (szülők,testvérek) tudták az első perctől kezdve, tágabb családnak 12 hét után mondtuk el.

Nem lombik, de idősebb, 39 éves vagyok. A férjem természetesen első perctől, a pozitív teszttől tudta. A munkahelyen a főnökömnek is elmondtam a 6.héten, mert kórházba kellett mennem+tizenvalahanyadik hétig táppénzen voltam. Amúgy ott a 20.hét körül lett hivatalosan bejelentve, de nyilván sejtették, mivel évekig nem voltam táppénzen előtte.

Szűkebb családnak 12.hét után, tágabb meg nem igazán van(nem tartjuk a kapcsolatot). Védőnőhöz meg menni kellett.

Hogy is lehetne a férj előtt titkolni? Hazudunk? Mi lombikoztunk, el nem tudom képzelni, hogyan máshogy titkolhattam volna előle, minthogy azt hazudom: nem sikerült, negatív a teszt. Hisz tudta, mikor van tesztelés a meddőségiben. Ugyan akkor nem volt velem, mert éjszakás volt, de tudta, hogy aznap derül ki.

Nálunk egyébként a szüleink és a tesóink azonnal megtudták, mert tudták, hogy lombikozni járunk, azt is, mire várható "eredményhirdetés".

Engem egyébként apám vitt el, mivel akkor még nem volt jogsim, és csak autóval lehetett emberi idő alatt eljutni a reprodukciós intézetbe. Így apám is volt a második, aki megtudta, mármint engemet beleszámítva. 🙂