A második szülésed utáni időszak milyen volt?
Most várom a második gyermekem. Az első születése után az első 2-3 hét lelkileg nagyon megviselt. Sokat sírtam, hogy nekem ez nem megy. Pedig nem volt traumatikus a szülésem.
Úgy érzem vágyom a második babámra, nagyon várom, hogy megismerjem, de kicsit félek, hogy megint mélyre fogok kerülni szülés után.
Ti könnyebben vettétek az akadályokat a második szülés után? Lelkileg felkészültebbek voltatok?
Sokkal jobb volt. Az elsőnél azt sem tudtam merre vagyok arccal, valahogy idegen érzés volt az egész. Pedig nyilván nagyon vártam és imádtam, de kellett pár hónap, hogy belerazodjak. Testileg sem voltam jól, nem tudtam ülni, állni, felülni egyedül, cipőt felvenni.
A második után pedig zsigerből jött minden, tele voltam energiával, iszonyat boldog voltam. Testileg sem volt semmi bajom, pedig repedtem is, de valószínűleg olyan profin vegeztek a dolgokat a dokik, hogy egy pillanatig sem fájt utána.
Köszönöm szépen mindenkinek, hogy vettétek a fáradtságot és leírtàtok az ezzel kapcsolatos érzéseiteket!
Kicsit megnyugodtam, remélem nálam is pozitívan alakul minden! :)
Hát én most ellentmondok a korábbiaknak :D Bocsi. Nekem a másodikkal nem a baba miatt volt feltétlenül nehéz, mert amúgy mindkét gyerekem abszolút nyugodt, sokat alvós, békés kisbaba volt (de kár, hogy ez elmúlt :D Már mindkettő egy igazi kis rosszcsont :D ), de azért igenis nehéz volt egyszerre menedzselni egy 2 évest és egy újszülöttet. Nekem emiatt sokkal nehezebb volt a második babával a kezdeti időszak, mert az elsővel az első 3-4 hónap az maga az álom volt. Sokat pihentem, új recepteket próbáltam ki, elkezdtem nyelvet tanulni, hobbimmal foglalkoztam, stb. Életemben nem pihentem és töltődtem annyit, mint az első gyerekem 4 hónapos koráig tartó időszakban. A másodiknál ez nem volt így, nem volt erre lehetőségem, ami időm volt, azt mind igyekeztem a nagyobb gyerekkel tölteni. A kicsit amikor csak lehetett, magamra kötöttem, amint elég erős volt már, akkor úgy szoptattam, hogy hurcikendővel rajtam volt, szóval tényleg mindent megtettem, hogy egyszerre tudjak 100%-ot nyújtani kétfelé, de ez nyilvánvalóan nem egyszerű (vagy megvalósítható? Mindenesetre nem tanultam, már 2 és 4 évesek, továbbra is ezt igyekszem nyújtani nekik, hát, nem mondom, hogy sikerrel, de cserébe az idegrendszerem nem teljesen ép már, szóval legalább ennyit elértem :D :D ).
Szóval nekem nehezebb volt. Nyilván ez rád nézve semmit sem jelent. Ahogy látod, mindenki másképp éli meg, csak gondoltam leírom, hogy ilyen is van. Szerintem főleg akkor, ha "nehezebb" eset volt az első gyerek, akkor lehet könnyebb a dolog, de ugye nálam, amikor klasszikusan eszik-alszik babát dobott a gép (egyik se volt hasfájós vagy bármilyen szempontból problémás), akkor azért igenis szempont, hogy már kettő felé kell figyelni, és ez igenis nehezítés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!