Van aki nagyobb túlsúllyal esett teherbe?

Ezt egy várandós csoportba írtam anno orvosként. Szerintem mutasd meg az ismerősödnek.

“Előre is leszögezem, hogy nem célom senkit megbántani, de szeretnék rávilagítani arra, hogy egészségügyi és szülészeti szempontból mennyire fontos lenne, hogy már a terhesség válallása előtt törekedjünk egy egészséges testsúly elérésére. Gondolom mindenki számára ismert, hogy az elhízás milyen szövődményeket rejt, azonban az, hogy ez nem csak az egyénre, hanem a születendő magzatra nézve is járhat kockázatokkal, valahogy nincs a köztudatban. Emiatt van az, hogy a terhességmegállapításkor kötelezően kitöltendő "rizikófelmérési adatlap" egyik pontja a 18 alatti és 30 feletti BMI érték, így ezen esetekben a várandós önmagában ezek miatt is magas kockázatúnak minősül.

1. Az elhízás majdnem az összes létező terhességi komplikáció előfordulási gyakoriságát emeli. Találtam egyszer egy nagyon érdekes tanulmányt, amelyben közel 227 ezer (!) terhes nőt vizsgáltak a BMI érték és a terhességi szövődmények vonatkozásában. Csak néhány példát említve: míg egy 22-es (normál) BMI-vel rendelkező terhes kockázata a terhességi cukorbetegségre 5%, addig 35-ös (elhízott) BMI esetén 13,9%. Ugyanezek a számok praeclampsiára 5 és 17,2%, indukált koraszülésre 1,5 és 2,8%, macrosomiára (nagy magzat) 1,2 és 3,5%, vállelakadásra 3,6 és 4,1%, császármetszésre 30,4 és 47,1%, halvaszülésre 0,3 és 0,4%. A kockázatok a BMI emelkedésével tovább fokozódnak.

Az egyébként is gyakoribb császármetszést követően az elhízottaknál kifejezetten gyakori a sebgyógyulási zavar, a sebváladékozás, mivel a zsírszövet gyógyhajlama rossz. Valamint a magas BMI önmagában, más tényezők (pl. dohányzás vagy genetikai eltérés) hiányában is rizikófaktor a mélyvénás thrombosis előfordulásának tekintetében.

2. A magzatot méhen belül ért hatások az élet későbbi szakaszában is meghatározó jelentősségel bírnak. Jól vizsgált és ismert tény, hogy pl. a nem megfelelően kezelt terheségi cukorbeteg anyák gyermekeinél sokkal gyakoribb az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ugyanez igaz az elhízásra is: önmagában az, hogy valaki a terhesség alatt túlsúlyos, fokozott rizikót jelent a gyermek számára a későbbi életkorában az elhízásra, cukorbegségre, metabolikus szindrómára.

3. Az elhízás emeli bizonyos fejlődési rendellenességek (pl. szívfejlődési rendellenességek) kockázatát is.

4. Nem elég, hogy az elhízás egy fokozott rizikó a fejlődési rendellenességekre, de még ráadásul a magas BMI, vastag hasfal esetén az általunk használt leggyakoribb képalkotó módszer, az ultrahang vizsgálat is korlátozott értékű, mivel a vastag zsírszövet rendkívüli módon rontja a látott képet. (Sajnos ezen sok esetben a hüvelyi ultrahang sem segít, pláne a 20. hét után, mikor a magzat egyszerűen túl távol van a hüvelyi vizsgálófejtől).

Emellett az anyai vérből történő kromoszómarendellenességek szűrésénél (NIPT tesztek: pl. Prena, Panorama, Nifty stb.) gyakoribb az érvénytelen eredmény, ha a vizsgált személy elhízott. (110 kg felett mintegy 10%-ban nem tudnak eredményt adni!).

Tehát míg a rendellenességek gyakorisága fokozott, addig ezek felismerése a BMI növekedésével egyre nehezebb.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy azokon, akik már terhesek nagyobb testöttömeggel, ezek az információk már nem segítenek, hiszen egyértelmű, hogy a terhesség alatt nem fog és nem is lehet normál testtömegre fogyni. Ezzel a poszttal nem az a célom, hogy ezekben a nőkben bűntudatot vagy szorongást keltsek! Természetesen ezek statisztikai adatok, nagy populációra vonatkoznak, tehát nem lesz minden túlsúlyos terhes cukorbeteg, preeclampsiás stb. Azonban ebben az esetben is fontos, hogy legalább próbáljuk csökkenteni a lehetséges szövődményeket. Figyeljenek oda az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra, a testmozgásra (ami terhesség esetén sem kontraindikált, sőt!), a súlygyarapodás mértékére. (30 feletti BMI esetén az optimális súlygyarapodás mértéke egyes terhesség esetén 5-9 kg!) Járjanak el az ajánlott vizsgálatokra, és ne sértődjenek meg, mikor a terhesség alatt 2, vagy akár 3 alkalommal is cukorterhelésre küldjük Önöket, mert ez a saját és a magzatuk érdeke. Szintén ne vegyék rossz néven, amikor egy-egy ultrahangvizsgálat jelentősen elhúzódik, akár több alkalommal is sétálgatni kényszerülnek, hiszen ez szintén annak érdekében történik, hogy nehezített körülmények között is felismerjük, ha valami gond van. Ne haragudjanak meg, ha egyszerűen nem tudunk 3D képet készíteni a magzatról, vagy éppen nem tudjuk megállapítani a nemét, mert bizony ez sokszor a testalkat miatt kivitelezhetetlen.

Az pedig, aki még gyermekvállalás előtt áll, gondolja végig, hogy a leendő gyermeke számára mennyire fontos, hogy egészséges testben foganjon, ez ugyanis a későbbi életét is meghatározza. Úgy gondolom, mindenkinek elsődleges a gyermeke egészsége, így fontos, hogy ezekről a kockázatokról tudjon, és tudjon tenni ellenük. Ugyanúgy, ahogy célszerű pl. a dohányzást a fogantatás előtt elhagyni, vagy éppen folsavat szedni már a várandósság előtt, ugyanúgy érdemes a normál testtömegre törekedni. Ha ez esetleg nem is elérhető, már pár % testúlycsökkenés is jelentős rizikócsökkenést eredményez! Érhető, hogy egy 110 kilós nő, aki gyermeket szeretne, nem feltétlenül fog tudni 60 kg-ra fogyni, de ha csak 10 vagy 15 kg-ot sikerül leadni, már az is óriási előrelépés a leendő gyermeke szempontjából.

Őszintén remélem, hogy ez a poszt nem gázolt senki lelkébe, nem kelt senkiben bűntudatot vagy szorongást. Viszont igen is fontos erről beszélni, mert az elhízás népbetegség.”