Akik nagyobb túlsúllyal kezdték a terhességet, mennyire tudták elviselni azt hogy a mérleg időről időre picit többet mutat?

#7 nem a semmitől híztam annó hanem hogy akkor nem tudtunk az inzulin rezisztenciáról és a PCOSről, én meg előtte az állandó önsanyargatásban (mert amit akkor csináltam nem lehet diétának hívni, nem figyeltem a minimális szükségletekre és a testem jeleire sem, amit meg is bosszult) láttam a megoldást a hízásra. Ahogy kiderült hirtelen azt gondoltam hogy nem az én hibám (10eves korom óta volt az életem része a váltakozó fogyókúra, szóval addigra szépen be is volt már lassulva az anyagcserém). Egy évre én engedtem el a gyeplőt, utána meg képtelen voltam lefogyni bárhogy is (addigra felerősödött annyira az IR hogy nem csak fogyási képtelenséggel járt hanem éhség rohamokkal is, képtelennek éreztem magam már hogy bárhogy is változtassak rajta) végül találtam egy jó dietetikust és sikerült úrrá lenni a folyamaton, kiderült hogy se nem vagyok akarat gyenge, se nem falánk, egész egyszerűen inzulin rezisztens és nem tudtam hogyan kezeljem jól. Szóval igen... A semmitől nem hízik meg az ember, de egy túlságosan belassult emésztés mellett kezeletlen inzulin rezisztenciától igen.