Mit szoltatok hozzá,hogy a várt nem ellentéte született?

Semmit, mivel nem volt "várt nem", teljesen tisztában voltam vele, hogy kétesélyes a dolog.

Ezért hülyeség ilyen fiktív fotgatókönyvekbe belelovallni magad.

"várt nem ELLENTÉTE"

Ajaj, ilyen hülye felfogással nehéz lesz.

Hat en nem is tudtam rola, hogy kislanyt szeretnek, nem voltam ennek tudataban, de amikor kiderult, hogy fiu, akkor nagyon csalodott voltam,bevallom oszinten. Szerintem a terhessegi hormonok jateka volt, nem tudom.

De amikor mar elkezdtem erezni ot a pocakomban, akkor elkezdtem kotodni hozza, bar meg persze volt, hogy arra gondoltam, hogy uristen en mit fogok kezdeni egy fiuval.

De termeszetesen szules utan azonnal szerelem lett, nagyon edes, nyugodt, huncut kisfiu lett belole (eddig, meg csak 15 honapos, a dackorszak elott vagyunk :D ).

En orulok mar, hogy igy alakult. Hidd el, minden rendben lesz.

Én is kislányt képzeltem valamiért mindig, de egyáltalán semmi törést nem okozott, mikor kiderült, hogy fiú.

Na jó, talán a legelején amiatt voltam picit csalódott, hogy lányom valószínűleg már biztos nem lesz (36 évesen szültem a kisfiam), de annyira bejött a fiús anyaság, hogy ha mégis lenne tesója, és most választhatnék, akkor most már még egy kisfiú felé húzna a szívem 😀

Ráadásul utólag sokan mondták, hogy fiús anyukának képzeltek el mindig is, amin elsőre nagyon meglepődtem, de úgy tűnik, hogy igazuk volt, ez áll hozzám közelebb :)

Persze lehet, hogy ha lányom lenne, akkor azt érezném "az igazinak", lényeg, hogy egyből átállt az agyam, a 12. heti UH után pár nappal már úgy beleéltem magam, hogy akkor lettem volna csalódott, ha mondjuk a Prena teszt alapján az derült volna ki, hogy a szonográfus nézett be valamit 😀

Anyám is ezt a rózsaszín idílt várta,hogy egy rózsaszín habos babos hercegnős álom lesz a gyereknevelés velem.Aztán kapott egy nagyon durván fiús kislányt.És egy végeláthatatlan harc volt az egész életünk.(még most is,bár már nem akar öltöztetni).

Nem tudom mit jelentett volna neked,egy kislány, de fiús anyaként mondom, hogy olyan kedves,bújós,puszilós,rendszerető(és ezt nem tőlem látta,mert kifejezettem trehány vagyok,és egy sz@r háziasszony)kisfiam van,akit kislányba is keresni kell.

Azon kívül,hogy nem hord rózsaszín tüllszoknyát,meg bordosfodros blúzt,BÁRMIT ugyanúgy lehet egy fiúval csinálni,mint egy lánnyal, a gyöngyfűzésen keresztül,tényleg bármit.

Nem tudok ezzel azonosulni, mert mi rengeteget vártunk a fiunkra, tényleg mindegy volt a neme.

De ismerek olyat, aki lányt akart, 2 fia lett. Mindkettőnél sírt napokig, mikor kiderült, de hamar túljutott rajta. Ma már, két kiskamasz fiú mellett, el sem tudná magát képzelni lányos anyának, örül, hogy fiai vannak.

Én nem lányról ábrándoztam, csak nem merült fel, hogy fiú is lehet🤣

Az még feldolgozás alatt áll, hogy valószínűleg nem lesz már lányom.(Nem lesz több gyerekem a korom miatt.) De imádom, hogy lesz egy kisfiam. Egy igazi pasi. Még én se tudom elképzelni, de az akkor is így lenne, ha lány lenne. Hihetetlen, hogy nem sokára szülök. Viszont már most imádom, te is imádni fogod.😁