1. terhessegem, holnap leszek kerek 6 hetes. Valoszinuleg tul sokat olvastam a temarol, es most nagyon kell, hogy valaki megnyugtasson. Tudtok ebben segiteni?

A leirtak alapján nem sok, de a terhesség korai szakaszában gyakran elmegy a magzat, ennek az okát nem könnyű kideriteni, ha rendszeresen előfordul, akkor persze megteszik az orvosok... A legtöbbször azt mondják, hogy ez nem "baj", mert a magzat valószinűleg sérült volt, ezért alkalmatlan a további fejlődésre és ezért nem maradt meg a terhesség.

Nem nézlek hülyének, csak nem kérdeztél semmit...

Tragédia bármikor történhet, de nem így kell hozzáállni! Amikor az első terhességem volt, nem volt időm olvasgatni, mert végig dolgoztam. Meg sem fordult a fejemben, hogy valami baj lehet. Majd jött a második terhességem, amivel itthon voltam - a nagyobb még nagyon pici volt - és az elsőhöz képest sokkal több időm volt. Blogoltam, fórumoztam stb. és olvastam a negatívabbnál negatívabb történeteket. És ekkor velem is megtörtént a baj 20 hetesen... Visszamentem dolgozni, hogy felejtsek, és 1 év múlva terhes lettem ismét. A 34. hétig dolgoztam, így megint nem volt időm az agypörgésre. Már 36 hetes vagyok, és ezt a terhességemet sem izgultam végig. Csak azt tudom tanácsolni, hogy próbáld magad lefoglalni, és kerüld a rossz történeteket! Semmi baj nem lesz veletek sem!!! Csak pozitívan. És tényleg nincs jobb, mint az internetet kizárva élni ilyenkor az életet!

Nagyon boldog babavárást Neked!

2,5 éves anyuja és 36h km

Szia!

Én 10 hetes vagyok,és bavallom várom a 2.trimesztert,de már nincs bennem akkora félelem mint az elején.Sajnos igaz,hogy bármikor történhet tragédia,akár még a 20.-30.-ik hétben is,de muszáj pozitívan gondolkodni.Ahogy tellik majd az idő egyre nyugodtabb leszel.Boldog babavárást!

Szia!

Én is nagyon izgultam, lombik a babánk, így méginkább. aztán, hogy ezért-e vagy másért, vérezni kezdtem, kórházba kerültem, feküdnöm kellett sokáig, de a baba szerencsére velünk maradt, most 36 hetes :-) szóval próbálj kevesebbet gondolkodni és többet élvezni a helyzetet, nem tart olyan nagyon sokáig, én már visszasírom, pedig még javában benne vagyok az állapotban, sőt, most csak igazán :-)

ja, és pont ilyesmi dolgokat tudtam volna én is írni az elejéről, mint te (pattanások, sápadtság után szín, szagok a konyhából, nem kívánom az édességet, zöldség és gyümi kell, pedig én mondjuk alapvetően húsevő voltam mindig is) lehet, neked is kisfiad lesz? ;-)

minden rendben lesz, ne aggódj. addig meg főleg ne aggódj, míg minden rendben van ;-) élvezd ;-) mert gyönyörű - minden "kínnal" együtt :-)

Szia!

Abszolút megértem az aggodalmadat, én 7 hetes vagyok, és el sem merem mondani a páromon kívül senkinek, hogy jön a baba, mert félek, nehogy beteg legyen. Dolgozok, így sokszor nem is gondolok rá, de mikor olvasom a szomorú történeteket, akkor szinte rettegek, hogy nehogy velem is megessen. De próbálok úgy gondolkozni, hogy nem lesz semmi baj, hisz miért lenne. Édességet egyáltalán nem eszem, pedig azelőtt minden nap ettem, nekem is inkább zöldség, gyümölcs. :) Boldog babavárást, és egészséges babát kívánok!

Szia!

Én pl pánikbeteg vagyok,és mióta tudom, hogy jön a baba,nem szedem a nyugi bogyóimat,erőt veszek magamon,pedig aztán ha valaki,én tudok magamnak betegségeket produkálni.Volt,hogy úgy bepánikoltam,hogy ügyeletre kellett bevinnie a páromnak,mert azt hittem,infarktusom van.Persze nem volt semmi bajom.Most vagyok 19+4 hetes terhes,és alig várom a 20 hetes UH-ot,hogy biztosan tudjam, nincs baj a babával.Mocorog,mert most is érzem,hogy bent van,ettől függetlenül félek,hogy valami baja lehet.Remélem,a 20 hetes uh után lenyugszom én is. :) Ne izgulj, tuti,hogy minden oké lesz a babáddal!