Mennyire változtatott meg titeket a terhesség? Nektek is voltak hangulat ingadozásaitok? Mit tegyek hogy jobb legyen a kapcsolatunk?
Sziasztok, elég régóta próbálkozunk a babával màr volt 2 vetélésem, mind kettőt megtudták magyarázni milyen okból.
És most harmadjára sikerült és nagyon várjuk a párommal.
Minden rendben volt a kapcsolatunkal.
De nekem olyan hangulatingadozásaim vannak, hogy néha magamtól is megíjedek.
Úgy érzem, hogy a párom már nem úgy áll hozzám mint előtte, többet van a családjával, és inkább a hugával volt mint velem.
Ő meg persze adja neki a tanácsokat mikor neki is első gyereke és saját magáért nem képes felelősséget vállani a gyereke is borzasztóan neveletlen.
Szerencsére már nem találkozott a hugával egy jó pár hónapja, persze nekünk más elveink vannak gyereknevelés terén. A párom azt mondta csak meghallgatja de nem veszi figyelembe.
A masik, hogy ugye mondtam neki, hogy úgy érzem mar nem úgy viszonyodik hozzám mint régen, mintha türelmetlenebb lenne és inkább sorozatot néz nem akar velem filmet nézni, forgatja rám a szemét.
És nekem ez rosszil esett és már én sem úgy viszonyulok hozzá mert nem akarom, hogy megint megbántson.
Es nem értem ha régen mindent képesek voltunk megbeszélni, de tényleg minden hülyeséget képesen voltunk, akkor most ez miért nem megy?
Tudom, hogy most nehezebb elviselni mert folyton éhes vagyok folyton rosszúl vagyok és szinte sehova nincs erőm menni, azt mondja ő ezt megérti. De még is a saját dolgaihoz hasonlítja. Hogy ő tudja milyen érzés szarúl lenni meg éhesnek lenni.
De nem nem tudja milyen mikor eszik az ember valamit 10 perc mulva olyan mintha megint éhen hallna es még rosszúl is lesz tőle. És azzal is baja volt hogy múltkor főzés közben beszédültem a melegtől és már csak fel kellett forjon a kaja es megkértem, hogy ha nem baj ezt már be tudja e fejezni és akkor is forgatta a szemét de befejezte.
Akkor van egy cicánk, eddig vele se volt semmi baja, mostmeg olyanokat mond nekem, hogy vigyem a szobából a hülye macskámat meg nem aludhat velem meg milyen rossz és hogy ő nem szereti, és ejszaka valahogy besunnyogott a macska a szobába, és a párom a bőrénél fogva vitte ki. Es elsőnek szépen mondtam neki hogy rendesen fogja a macskát, es csak nem fogta jól majd szó szerint ráordítottam ugyan ezt hogy rendesen fogja a macskát.
Persze utana bocsánatot kértem hogy ennyire ráförmedtem de rosszul esik az is hogy a macskával is így bánik meg azt mondja az en macskám mikor az a közös macskánk es családtag.
Majd reggel bocsánatot kért, hogy ugy fogta a macskát de azt hozzà tette hogy ő megfogta utána máshogy miután szépen kértem, de tudom hogy nem mert láttam hogy fogja és a macska ugyan úgy nyávogott....
Es felhoztam neki ha a macska ennyire idegesítí akkor mi lesz majd ha a gyerek megszületik? Mert hogy ő rosszabb lesz ő sírni fog és folyton kell rá vigyázni.
Azt mondja az más.
Hát nem tudom, én próbálok normális lenni és igen elég sokszor az agyamra megy a bunkó stílusával de nem értem miért van ez az egész. Múlkor nem bírtam aludni éjszaka, es felkeltem magamnak kajàt csinálni, majd ő is felkelt mondtam hogy bocsánat ha zavartam de nagyon éhes voltam. Es mondta hogy ha nem lennék fent egész éjjel akkor nem lennék éhes és a kajám felét meg is ette.
Valszeg túlgondolom, de már azt se tudom mi van, rosszat csinál bocsánatot kér de utána meg újra csinálja.
Ennyire gyerekes vagyok, hogy ezeken felháborodok? Mert tényleg terhesseg elott minden jo volt es akkor kezdte ezt el csinálni miutan betöltöttem a 8. Hetet.
Most nagyon félek mi lesz a későbbiekben mert ha akkor is ez lesz mikor a gyerek megszületett és nem hajlandó felem megbeszélni es továbbra se tud mást mondani azon kivül hogy bocsánat hülye voltam akkor nem hiszem hogy vele maradok, akármennyire is rossz lesz elhagyni mert nagyon régóta ismerem, sose volt ilyen.
Akkor azzal is baja van, hogy anyukám vett pár ruhát a babának, hogy minek vesz meg mondjam meg neki ne vegyen.
Mondtam neki az unokaja hagy vegyen legalább nem olyan mint az ő apja aki még a saját gyerekeit is letagadja...
Annyi, hogy az ő családjaba mindenki nagyon más, ami persze természetes hogy minden család más.
De szidják egymást meg képesek egymásnak menni fenyegetőznek, neki az anyukája meghalt. Es nagyon elakart jönni abból a közegből mondta hogy utálja őket, es tudtam is hogy szarul bánnak vele.
Es még szinte gyerek voltam mikor össze jöttünk. Már rég nem él velük, mar a kapcsolatot se tartja es es teljesen azt hittem hogy ő más, mert nem ugy viselkedett mint ők. De mar az is megfordult a fejembe hogy látszik kinek a gyereke meg milyen családból jött, amiatt gondolom ezt hogy most hogy viselkedik velem.
Nagyon türelmes, őszinte, kedves embernek ismertem meg es most az elenkezője mindennek.
Ugyan azok voltak a céljaink, es mostmar csak az van amit ő jónak lát, meghallgatja ha valamivel nem értek egyet de úgy is az ő döntése érvényesűl, még ugy is hogy nem egyszer jártam màr miatta rosszúl, mert neki jo minden de en egyre jobban azt erzem nem tartozom sehová.
Bocsánat ha rosszul irok dolgokat meg kicsit katyvasz az egész csak gyorsan irok es azt irom ami épp nyomaszt.
Terhesseg alatt elofordulnak hangulatingadozasok, az normalis.
De itt nem ez a baj, hanem a parod.
Én nem várom el tőle a házimunkákat, mert tényleg megcsinálom nemérdekel az a fontos nálam, hogy érzelmileg támogasson de ez nincs meg.
Azalatt hogy a férjed is hasonló ez alatt mit értesz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!