Tényleg ennyire rossz dolog lány gyereket szülni?

Jelenleg 35 hetes terhes vagyok első babánkat várjuk a férjemmel, egy gyönyörű kislányt. Volt egy veszteségem már akire nagyon sokat vártunk, de sajnos el kellett tőle búcsúzni.. ez miatt nagyon magam alatt voltam, így amikor kiderült, hogy újra várandós vagyok, újra reményt éreztünk. Mindegy volt nekünk, hogy fiú vagy lány, csak legyen vele minden rendben és a kezemben tarthassam 9 hónap múlva. Még az elején mindenki mondta:

"jaj de jó lesz, ha fiú lesz. "Fiúnak kell lennie!"

"Lányokkal nehéz..."

"Úgyis fiú lesz, muszáj annak lennie."

Eljött a 16. ultrahang ahol az orvos közölte, hogy fiút lát. Boldog voltam én is és a párom is. Úgy döntöttünk, hogy tartunk egy babaváró bulit ahol felfedjük a család előtt. Sokan úgy is készültek, hogy ajándékba kék cuccokat, fiús játékokat adtak..

Megjegyzem, hogy én mindig is lányos anyuka akartam lenni és a párom is végig azt érezte, hogy a csöppség lány lesz.

Lezajlott a buli, mindenki örült és oda vágták nekem folyamatosan, hogy: "na látod, tudtam én! Nem nem is lehetne más..." És a többi megjegyzés. Én azonban biztos voltam benne, hogy kéne még egy UH, mert érzem, hogy nem lehet fiam.. valahogy volt egy megérzésem..

Eljött a 20. UH. A második genetikai. Izgultam, hogy az én kis szépségemmel minden oké legyen. Az orvos megállapította, hogy mégis lányt hordok a szívem alatt, látja a méhét. Nem is lehettem volna boldogabb, az autóban haza felé sírtam a boldogságtól. Ám ekkor jött a fájdalom.. elmondtam a családnak, barátoknak, ismerősöknek, hogy mégis lány és ezek fogadtak: "ugye most viccelsz?"

"Ezt nem mondod komolyan??"

"Hát ezt jól be****tad"

"Biztos ez??"

"Én már nem hiszem el.. csak ha kijön"

Azóta sírva tudnék fakadni ugyanis folyamatosan azt kapom, hogy a lányok rosszabbak, hogy a lányok hisztisebbek, és kapom a sajnálkozó tekinteteket, hogy "ne aggódj talán a második hátha fiú lesz.."

Miért annyira rossz ha lányom születik és nem fiam?

Mi ez mostanában és miért kapom ezeket a megjegyzéseket? Annyira tud fájni... Ilyenkor össze szorul a szívem, hogy az én gyermekemet akkor nem is várja már a rokonság, ismerősök annyira? És hogy mi a francért kell röhögni, amint kiderül , hogy lány lesz. Kérlek mondjátok meg , hogy akit értek ilyen szavak amikor terhes volt akkor ti hogy kezeltétek?

Én ugyanis csak örülök, hogy egészséges kislányt hordok a szívem alatt a veszteség után...