fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Félek az anyaságtól. Hogyan...

Félek az anyaságtól. Hogyan tudnék ezen felülkerekedni? Pedig már nincs sok időm erre felkészülni. Volt már így más is? Tudok ez ellen tenni valamit?

Figyelt kérdés

38 hetes vagyok szeretem ezt a kisfickót a pocakomban, de elképzelni se tudom milyen lesz vele az élet idekint.

Tudom tiszta dilis kérdés, de egyszerűen nem tudom még elképzelni, milyen lesz vele idekint.

Ugye rögtön feléled az anyai ösztön? Szeretni fogom első perctől kezdve?


2008. dec. 31. 10:01
 1/10 anonim ***** válasza:
100%
Teljesen természetesek a reakcióid. Én is parázok rendesen, de valahogy majd csak lesz. Hát én ezzel nyugtatom magam.
2008. dec. 31. 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
82%

Egyáltalán nem dilis kérdés!! Én 37 hetes vagyok és ugyanezek a gondolatok foglalkoztatnak! Azt hittem egyedül vagyok ezzel, de látom, hogy ez megint egy olyan dolog, ami több kismamában is felmerül! Én is félek a felelősségtől, attól hogy tudni fogom-e, mikor mire van szüksége, mikor miért sír, jó anya leszek-e egyáltalán...

De azért remélem, hogy ahogy kibújik és eltelik pár nap kialakul egy napi rutin és nem lesz semmi baj! Más is csak így kezdte mint mi, nem?! :)

2008. dec. 31. 10:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
100%

Ne félj és ne aggódj, minden rendben lesz. Az első babásokban szinte mindenkinél felmerülnek ezek a kérdések csak van aki beismeri van aki nem. Hiszen mindenkinek ismeretlen az anyaság mindaddig amíg anya nem lesz.

Sőt én még a második gyeremekem várásakor is elbizonytalanodtam hogy hogyan bírkózok majd meg kettő gyermekkel, pedig a nagyobbik már 5 éves volt.

Minden rendben lesz és minden kialakul majd csak adj időt magadnak amíg megismered a babádat, anyának lenni a legszebb dolog a világon.

Ha szívesen beszélgetnél erről e-mailen vagy MSN-en is ha gondolod akkor én szívesen.


Egy kétgyermekes anyuka

2008. dec. 31. 10:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
100%

Imádni fogod nem szeretni:):)Én az első hetekben sokszor csak álltam a kiságy mellett és néztem,h milyen szép.

Nekem voltak vízióim arról,h milyen lesz idekint,de egyáltalán nem olyan.SOkszor nagyon nehéz.Az elmúlt 4 hónapban 1 éjszakát aludtam végig,de meg lehet szokni.A mai napig annyira,ha nem jobban,szeretem,mint amikor megszületett.Még mindig csodálkozva nézem,amikor szopizik,vagy amikor a földön rosszalkodik.Nem tudok rá haragudni,mégha ezredjére is borította ki a kukát aznap,és minden második szavam az volt neki,h nem szabad...

Ne próbáld előre kitalálni,h milyen lesz,vagy mások véleménye alapján eldönteni,h kell-e ez neked.Nyugi,menni fog ez.Arra gondolj,h nem lehet olyan nehéz,hiszen rég kihalt volna az emberiség:)


Egy 7 hónapos kicsi lány anyukája

2008. dec. 31. 10:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
100%
Szia! Átérzem az aggodalmadat! Soha nem voltam az a típus aki ha meglát egy babát rögtön meg akarta volna fogdosni, babujgatni! Egyszerűen nem érdekeltek a gyerekek. Viszont amikor megláttam egy kiskutyát rögtön haza akartam vinni. Ezek után el tudod képzelni mennyire féltem, hogy szeretni fogom-e a kisbabámat. Az első szoptatásnál amikor egymás szemébe néztünk ELVESZTEM!!!! Szerelmes vagyok a lányomba!!! 8 hetes a kislányom!
2008. dec. 31. 11:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
100%

Ne félj az anyaságtól!

Éld át! Add át neki magad!

Az ösztön jön magától, nem kell előre parázni!

Tuti jó anya leszel! Csak higgy magadban!

Van akinél azonnal feléled az anyai ösztön, van akinél később, sajnos olyan is van, akinél soha:(.

Én például akkor éreztem, mikor este a kórházban behozták hozzám a szobába a kislányomat. Leírhatatlan boldogság!

2008. dec. 31. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
100%
Nekem már van egy 4 éves kislányom, és jön a kistesó. tegnap rámbizták az unokahúgom kislányát, egy hónapos, és nagyon sokat sírt. őszíntén megmondom, örültem,mikor elmentek, mert eszembe jutott, hogy mi lesz velem akkor, ha megszületik a kistesó. pedig már van egy. nyugi ez tök természetes, el fog múlni, mert az a saját baba, és őszíntén szeretni fogod!!!:))BUÉK!!!
2008. dec. 31. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
100%
Nálam is előjött ugyanez a para most, hogy egyre közeledik a szülés (34 hetes vagyok). Eddig annyira vártam, folyton csak arra gondoltam, hogy már annyira szeretném a karomban tartani a kismanót, de mostanában belőlem is egyre törnek elő a félelmek. De bízom a tapasztalt anyukák tanácsaiban, és megpróbálom "megértetni/elhitetni" Magammal, hogy minden rendben lesz. :-)
2008. dec. 31. 13:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
100%
Én még csak 10 hetes babás vagyok, de már nálam is jelentkeztek ezek a félelmek. Pedig terveztük a babát, boldog házasságban élünk másfél éve. Mégis, amikor megtudtam, hogy terhes vagyok egyből elkezdtem szorongani, és azóta is sokat. Pl. tegnap este is sírtam kicsit a férjemnek, mert egyszerűen nem látom magam, mint anya. Eddig minden olyan jó volt így kettesben, é most féle, hogy mi lesz, ha hárman leszünk. Aztán ma reggel, amikor mentem az utcán, akkor megint boldognak éreztem magam, hogy "hurrá, terhes vagyok" szóval nagyon változó, szinte naponta változnak az érzelmem. És én is úgy vagyok, mint a pár hozzászólással fölöttem író, hogy ha babát látok, akkor nem akarom megfogni, babusgatni, viszont a világ összes kutyáját meg akarom símogatni, és mindet hazavinni. De az még nem hoz lázba, hogy anya leszek nyáron..:( remélem megváltozik ez az érzés, ha a kezemben lesz!
2008. dec. 31. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
100%
Szia. Úgy látszik mindenkiben ott van a félelem, de ez teljesen természetes. Én is féltem, és nem tudtam elképzelni sem, hogy egyszer csak megszületik, és mi lesz azután? Mikor megszületett és rám tették és abbahagyta a sírást, rámnézett nagy szemekkel, na akkor hittem el, hogy ez már a valóság. Néha nagyon nehéz, hogy fel kell kelni éjjel, hogy ha sír nem tudod mi baja, hogy nem tudsz semmit csinálni, de megéri. Mikor elnézem, ahogy alszik, ahogy mosolyog álmában, amikor megnyugszik mert magamhoz ölelem, mikor nézem a kis arcát ahogy szopizik, mikor rám néz a nagy szemeivel, olyankor tényleg szerelmes vagyok a fiamba. Ma már el sem tudom képzelni az életemet nélküle.
2009. jan. 1. 07:50
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Terhesség kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!