20 éves vagyok és terhes lettem. Hogyan tovább? Több lent.
Sziasztok! Sosem fordultam még ilyesfajta segítséghez, de most ezt az oldalt választottam.
20 éves vagyok, a barátom 21.
5 éve vagyunk együtt, 2 hónapja élünk egy albérletben. Mindig óvszerrel védekeztünk, sosem volt vele probléma. Májusban sem, mégis pozitív lett a terhességi tesztem tegnap reggel. Senkinek nem mondtam még el, a barátomnak sem. Jövőhét keddre van időpontom a nőgyógyászomhoz, de még én magam sem tudom, hogy mit szeretnék. Mindketten tanulunk még, a barátom dolgozik mellette, de így is pont annyi keres, hogy tudjuk fizetni a lakbért és tudjunk enni normálisan.
Sosem gondolkodtam ilyenen, hogy mit tennék ebben a helyzetben. Nagyon rossz érzés belegondolni, hogy abortálhatnám a gyerekem, de sajnos nincs más választásom. Szüleim fejére nem akarok szülni. Gondolkoztam azon, hogy senkinek nem is szólok, még a barátomnak sem, és úgy vetetem el.
Ne haragudjatok, hogy hosszú lett, köszönöm, ha elolvasod és hozzáfűzöl egy kedves szót, nekem már az is jól esne.
Nem ismerjük a családi hátteret, de mondjuk nekem szülőként megszakadna a szívem ha megtudnám hogy a gyerekem egy ilyen dolgot eltitkol, ha tehetném biztos segíteném hogy ne hozzon olyan döntést ami aztán negatívan hat az egész életére. Én inkább felnevelném a gyereket a lányom helyett, ha egy kicsit is akarja, és az anyagiak meg a tanulás/karrier tervek miatt vetetné el. Főleg ha az apa is szeretné. Persze ha nincs erre lehetőség, akkor az abortusz esetén is lehet lelki támogatást adni. Ezt viszont csak úgy lehet ha nincs titkolózás.
Végül is nincs mit szégyenkezni azon hogy hosszú párkapcsolatban, védekezés mellett csúszott be. Nem voltatok felelőtlenek, megtettétek amit kellett mégis megtörtént. Ezen már nem lehet változtatni, akárhogy is döntesz annak következményei lesznek a saját és a közös életetekre.
Én egyszerűen nem szeretném ezt a szüleimnek elmondani. Nagyon szeretem őket, tényleg hálás vagyok mindenért amit tettek, de nem. A barátommal már beszéltünk. Sokra nem jutottunk egyenlőre, de legalább már tudja.
Köszönöm szépen a segítségeteket. Azt hiszem, már tudom melyik lesz a helyes döntés.
55, lehet hogy megbánja valamilyen szinten, sőt biztos! De ekkora áldozatot kell hoznia azért az életért, amit a szíve alatt hord és szerintem ezt ő is tudja.
Még nekünk is nehéz, pedig mi jobb helyzetben vagyunk. Nekik semmi nélkül hogy menne a gyerek nevelés.
Szomorú az biztos.:( Mindenesetre sok erőt kívánok neked kérdező, mindkét esetben!
Nem fogom megtartani. Tudom, most jönnek majd a rosszindulatú kommentek, de sem időm, sem energiám, de legfőkébb pénzünk nincs most. Higyjétek el, szívem mélyén én sem ezt választanám.
Talán a gyerekemnek rosszabb lenne az egész, mint nekünk. Nyomorban élni, alig enni és ezek miatt rosszabbnak érezni magát másoknál… én ezt nem szeretném neki. Sajnos én is hasonlóképp nőttem fel, jó azért ennyire nem kellett mindent megvonniuk a szüleimnek, de hát azért 20 éve más volt a helyzet. Az infláció miatt kell egy ártatlan gyermektől elvennem az életét. Borzasztóan sajnálom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!