Van itt olyan aki 20 éves és nem rég lett anyuka vagy éppen terhes? Ti mi alapján hoztatok meg a döntést hogy megtartjatok?

Szerintem te az a 20 éves lány lehetsz aki 1-2 napja sorra teszi fel a kérdéseket.Ha te vagy az is, akinek a párja nem örül a hirtelen jött terhessegnek nem csodálom hogy berezeltel,mert ha megszületik a baba a te életed mindenképpen változik,míg az apuka bármikor elmehet.Amugy én idosebben, támogató párral, másfél év várakozás után is kicsit berezeltem,mert onnantól hogy megjelent a második csík másvalakiert is felelősséget vállaltam.

21.szuletesnapom utan 2 hettel lett pozitiv a tesztem. En meg egyetemre jartam, parom dolgozott, 420 ezres (evente 5x minimum meguti az 500at is,valtozo,tulorak szamatol fugg.) havi bevetellel. A szuleinel laktunk,de 2 honappal a szules elott alberletbe koltoztunk. Egy percig nem volt ketseg bennem, mindketten vagytunk mar babara,igaz, par evet varni akartunk meg. Ferjem is nagyon orult neki. Azota ott hagytam az egyetemet, szeptembertol okj-ra fogok jarni (alapbol sem szerettem annyira a szakom,nem teljesen a baba miatt hagytam ott). Engem anyukam tamogat kicsit anyagilag, illetve nemsokara parom fizetese melle jon majd maximum gyed,igy valoszinuleg hamarosan koltozunk. Lemaradt,hogy az apuka 26-ot toltotte 1 honappal a baba szuletese utan.

20 éves voltam az esküvőnkön, utána tervezetten gyúrtunk rá a babára. Sajnos sokat váratott magára, de nálunk tervezett és nagyon várt baba lett volna már akkor is. 😊

20 evesen lettem terhes, 21 evesen szultem (2 hete🥰) es terhessegem alatt szetmentunk az apjaval szoval egyedul nevelem.. de nem bantam meg semmit😄 hala Istennek van munkaviszonyom igy minden honapban kapok penzt (kb ugyanazt az osszeget mint a fizetesem volt) es a csaladom meg a baratnoim is sokat segitettek/segitenek, igy en nagyon szerencsesnek erzem magam😊 mindig fiatal anyuka szerettem volna lenni igaz nem terveztem soha hogy egyedul maradok de errol nem a kisfiam tehet, sot az o erdekeben dontottem ugy hogy jobb lesz nekunk az apja nelkul.. ha van kerdesed meg nyugodtan irj es gratulalok a picihez meglatod nagyon sok oromod lesz benne❤🧸

Nekünk június 26-án lesz az esküvőnk a Vőlegényemmel. Én 21 éves vagyok és még tanulok, Ő 30 és dolgozik (saját öröklött lakásban élünk). Kb. 2 hónapja nem gyúrunk rá a babára,de nem is teszünk ellene. :) Én is egy picit félek a korom miatt, de mindig is fiatal anyuka szerettem volna lenni. Elvileg minden életkorban van egy kis félsz az emberben, ahogy én is sokat olvasgatok itt. :) Gratulálok és nagyon sok boldogságot kívánok nektek együtt!☺❤

24 voltam, tervezett volt, irtóra vágytam a csíkokra, aztán pedig rámhullott a "nagy felelõsség érzés" 🥶🥶🥶 A legszuperebb csajszi. Boldog vagyok, hogy az anyukája lehetek. Szóval No Para! Majd ott a szülôágyon meglátod, ha minden ok, odaadják a karodba- milyen tágra nyitja a szemecskéit, bekódolja a kis buksijába az arcod minden részletét! Nálunk apuka lekéste a sztorit, késôn ért be. A kiscsaj bealudt. Apahangra megint csak szem tágra-kódolás, jól megnézte magának! 😂😂😂 Ne parázz!

Én is 20 éves voltam mikor teherbe estem. Annak az lett a vége, hogy nem tartottuk meg a babát. Őszintén szólva azóta is bánom. Akkor még tanultam, nem éltünk együtt a párommal. Nagyon lehetetlennek éreztem a helyzetet. Úgy éreztem nem tudnék mindent megadni a gyermekünknek. Most 24 éves vagyok, azóta összeházasodtunk és lakást is vettünk. Mindkettőnknek van biztos munkahelye és nagyon szeretnénk babát, de nem úgy van az. Fél évet próbálkoztunk miután teherbe estem (hozzá teszem, hogy az elsőnél egy darab kihagyott fogamzásgátló volt a tettes...), de sajnos elvetéltem. Emiatt még jobban sajnálom, hogy az elsőnél úgy döntöttünk. Főként az én döntésem volt, párom inkább megtartotta volna. Az abortusz után fél évig alig tudtam aludni. Óriási hiba volt. Nem akarok senkit semmire rábeszélni. De a tanácsom az, hogy próbálj megnyugodni és átgondolni ezt. Hallgass a szívedre.

Gratulálok jó döntést hoztatok!❤️