Nem merem elmondani a paromnak, hogy terhes vagyok, mit csinaljak?

Biztos nagyon masszív alapokon nyugszik a kapcsolatotok, ha nem mersz vele beszélni erről...

Nem is tudom, hogy melyik szánalmasabb, ez a tény, vagy az, hogy ennyire életképtelen vagy ennyi idősen. Amúgy hogy a fenébe tud becsúszni, ha annyira nem akartatok gyereket?

Igen, erre én is kíváncsi vagyok,hogyan sikerül be amikor elvileg egyik fél se akarja. Persze vannak balesetek, bár arról mindkét fél tudni szokott és időben el lehet dönteni, menni kell-e esemény utániért.

No mindegy is...

Nincs jó válasz. Te már eljátszottál a gondolattal, szóval ha el is veteted, ott lesz benned hogy mi lett volna ha... Ha meg megtartod, lehet egyedül maradsz vele.

Eddig milyen terveid voltak ezzel a kapcsolattal? Nagy a korkülönbség, te is már úgymond abban a korban jársz, amikor már tudni kéne, akar-e az ember lánya gyereket vagy sem, miközben a párod az elejétől megmondta, nem akar.

Akartál eddig gyereket? Abban bíztál, hogy meggondolja magát? Vagy elvoltál ebben a kapcsolatban, hogy majd lesz valamikor valakitől?

Nekem volt egy vetélésem és egy kémiaim, aminek nem sikerült megtapadni (egyik sem tervezetten), így biztos voltam benne, hogy nekünk sose jön/jöhet össze orvosi segítség nélkül, mert van valami eü problémám. Tudni kell, hogy sose voltam gyerekmániás, de a vetélés után valami óriási üresség maradt bennem, pedig nem lettek volna ideálisak a körülmények egyáltalán. Harmadjára mégis sikerült, mikor rájöttem, hogy terhes vagyok, tudtam, hogy az apajelölt ki fog akadni, erőlteti az abortuszt, pedig eleinte sokszor mondta, hogy majd később jöhet a gyerek és hasonlók.

Igazából el se akartam neki mondani. Aztán csak elmondtam, de nem okozott meglepetést a reakciója, tudtam, hogy egyedülálló anyuka leszek, de biztos voltam benne, hogy meg kell tartanom.

Azóta megszületett a kisbabám, életem legjobb döntése volt,szerencsére van segítségem és anyagi problémám sincs, így könnyű dolgom van, nem tudom, hogy ezt esetleg te bevállalhatnád-e.

Bocs, ha hosszú lett, csak arra szetettem volna kilyukadni, hogy gondold át, lehet, hogy gyereked nem lehet több, míg párod igen... Én se gondoltam magam soha anyatípusnak, de teljesen kifordultam önmagamból már a terhesség alatt, olyan boldog voltam 😊

És hátha a párod is meggondolná magát ha látná, hogy eltökélt vagy és mindenképp megtartod...