Mit éreztetetek a terhesség első harmadában?
Sziasztok! Azért írtam ki a kérdésem, mert sajnos elég gyakran “kellemetlen” érzésem van egész nap. Megpróbálom valahogy megfogalmazni.
Szerencsére egyszer sem hánytam, most már a 11. hetemet töltöm. Elég sokáig volt hányingerem viszont, de a kellemetlen érzés alatt nem ezt érzem. Folyamatosan feszül valamennyire a hasam és a derekam környéke. Nem is olyasmi érzés mintha megjönne, (a derekamnál talán nagyon enyhén igen…), hanem valami furcsa, bizsergő, feszülő érzésem van, már hetek óta, ami még az étvágyamra is kihat valahogy. Nem mondanám fájdalomnak, de azért elég rossz.
Szerencsére az eddigi vizsgálatokon minden oké volt, így remélem, hogy ez az érzés teljesen rendben van, de azért olyan félelmetes… tudom, hogy változnak bent a dolgok, de ezekről soha senki nem beszél, mindenki csak egy nagy csodának állítja be az egészet, pedig megmondom őszintén, így elég nehéz dolgozni, vagy bármit csinálni a fekvésen kívül.
Na nem szeretnék panaszkodni, tudom, hogy van akinek sokkal nehezebb és kórházba kerül hányassal, meg hasonlók, és elég régóta próbálkoztunk mi is, hogy összejöjjön a baba, amiért nagyon-nagyon hálás vagyok. Inkább az érdekelne, hogy mások is így élték/élik-e meg a dolgot. Lassan elkezdtük mondani a közeli barátoknak, hogy mi a helyzet, de kicsit bennem van a félsz emiatt az érzés miatt.
válasza:Szia! Nagyon együttérzek veled.
Most vagyok az első trimeszter végén, holnap megyek a genetikai ultrahangra.
Végig szenvedtem sajnos ezt a 3 hónapot. Nagyon nagy az öröm, de tünetek miatt nagyon rossz időszak volt. Most kezd a helyzet javulni. Állandó émelygés, hányás, undor kínzott az ételektől italoktól. Fáradt voltam és kimerült, hiszen a hányás is száraz volt, alig volt bennem valami...
A házimunkát a férjem vette át teljesen, mindenben támaszom volt ez volt a nagy szerencsém. A munkahelyem laza, ott csak azon aggódtam, ha nagyon rosszul vagyok, mit mondjak, miért? Hiszen nagyon az elején voltunk még. A 10. Héten végül nem bírtam tovább ezt a mellébeszélést, és elmondtam. Sajnos ha akarnék sem tudnék hazudni, valahogy nem megy nekem.
Most kezdem azt érezni, hogy minden szép és jó lesz. A család nagyon örül, a férjem a legjobb férj amit csak kívánhatnék, ezek boldoggá tesznek.
Még nem érzem magam várandósnak, csak úgy mintha éppen kilábalnék egy nagyon hosszú betegeskedésből...
Remélem, hogy ez nem ártott a kicsinek,sokszor szomorkodtam emiatt, hogy nem tudom boldognak érezni magam. Sokszor sírtam, hogy mikor lesz már végre vége ennek az időszaknak. Bánom, hogy így telt ez az első 3 hónap.
válasza: válasza:Nekem sem volt semmi hányás max émelygés hálistennek, mellfeszülés van, szinte ég..
de azért gyomorégésből, puffadásból, fejfájásból óránkénti pisiből, és eszméletlen derékfájásból jutott…😃 a zsíros bőrröl, pattikról, hajhullásról nem beszélve 🤷🏻♀️
15 hetes leszek, ezeket félretéve valóban csoda, és imádom!
Úgy várom a vizsgálatokat mint régen a Jézuskát..🤭csak hogy lássam és tudjam minden rendben.
El kell fogadni valahogy a helyzetet és élvezni ahogy csak lehet!
Ezt ki kell bírni!😌
válasza: válasza: válasza: válasza:Hát, én megmondom őszintén, rühellem az egészet… tuti nem lesz még egy gyerek :D… Pedig olyan vészes dolgaim nincsenek is.
Egyrészt elbőgöm magam a semmin. De tényleg. A SEMMIN. A helyzet abszurditásán meg röhögök. Amin megint elkezdek sírni 😂. Amin megint röhögök, és ez lesz egy végtelen körforgás hasfájással.
Sokszor van ilyen mindjárt megjönszerű érzésem, de tudom, hogy nem fog megjönni. Mert nem pontosan olyan, mert kicsit más.
Nem vagy alig bírok enni. Alapvetően nincs hányingerem, sem émelygés, egészen addig, amíg nem próbálok valamit enni. Szabályosan kísérleteznem kell, mi az, ami lemegy a torkomon, és nem öklendezem vissza. Ja, és hogy hogyan… mert az sem mindegy ám... Tegnap meg már nem tudtam, azért vagyok-e rosszul, mert terhes vagyok, vagy mert nem bírtam semmit sem megenni.
A méhem is görcsölt egy rövid ideig, de szerencsére azon segített a magnézium, és úgy tűnik, megszabadultam tőle.
Az ólmos fáradtságról nem is beszélve.
Hajolni meg nem tudok, mert feszül a hasam, szóval marad a guggolás.
Én nem tudok rá csodaként tekinteni, csak egy szükséges rossznak, amit túl kell élni, és utána jó lesz.
válasza: válasza:Az ember elmondja az őszinte tapasztalatait, hátha ezzel segít valakinek valamibe, erre jön egy se**fej, aki otthon unatkozik, és lepontoz minden értelmes választ!
Köszönjük kedves troll, igazán visszamehetnél oda ahonnan jöttél!🫠
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!