Én vagyok a “fura”, hogy ezeket nem csinálom/mondom terhesen?

Engem a legeslegjobban az idegesít, amikor a gyerek nevében írnak ki valamit. Pl úgy jelentik be hogy megszületett, mintha ő mondana “cuki” dolgokat arról, hogy “apa haját örököltem”, “már most imádom a nagytesót”, stb…. Hányni tudnék ezektől, volt olyan ismerősöm aki konkrétan egy regényt írt a gyereke nevében.

Úgyhogy teljes mértékben egyetértek, és átérzem a dolgot, engem is nagyon idegesítenek ezek. Egy csoportba léptem csak be, ott is megy ez ezerrel hogy “nem sikerül szopiznia a kisasszonynak” meg hasonlók. Lassan én is ki fogok lépni.

Én meg arra lennék kíváncsi, hogy egy ilyen kérdésnél miért kell elkezdeni megsértődni és egyből magadra venni, amit írtam. Igenis hülye szerintem az, aki így ír ki valamit, honnan veszi, hogy az a gyerek valóban ezeket gondolja? Lehet hogy épp azt mondaná inkább, ha tudna beszélni, hogy “utálok mindent és mindenkit”.

Úgyhogy ez a “a gyermekáldás egy csoda, hagyjuk meg mindenkinek, ahogy szeretné” dolog nem is tartozik ide egyáltalán. Persze, örüljön mindenki nyugodtan, de itt nem erről volt szó. Hanem arról, hogy egyesek ezeknek a prezentálását annyira átviszik egy más irányba, hogy az már inkább nevetséges, mint bármi más.

Én még nagyon az elején vagyok, de azt hittem lecsapom a férjem amikor elkezdett "sziasztokkal" köszönni nekem. Megkértem szépen, hogy ne, nem sziasztok, vagyok én, meg egy szépen fejlődő embrió.

A barátaimat is megkértem, hogy hagyják ezt a "hogy vagytok/hogy érzi magát a pici" kérdéseket.

Nem tudom hogy érzi magát, remélem épségben van, úgy fejlődik ahogy és majd egészséges lesz. De nem küld nekem naponta emailt, hogy hogy van. Azt tudom, hogy én hogy vagyok éppen.

Nagyon szívesen mesélek bárkinek bármit ha a terhességgel kapcsolatban kérdez, de tőlem kérdezze, ne "tőlünk".

Kisgyermeknevelő vagyok, láttam éppen elég fura anyukát, kismamát, hogy leszűrjem én milyen nem szeretnék lenni.

Más persze azt csinál és úgy ahogy akar, nem akarok hányni senki stusától, elképzeléseitől. Ha ők így boldogok, hat hajrá :)

24 tényleg és a "kilakoltattak eddigi albérletemből 🤣

Ettől a hogy vagytok/hogy van a pici kérdéstől néha én is ki vagyok. 2 hónapja nem láttam ultrahangon, max remélem, hogy jól....

Szerintem ezekben a csoportokban ilyen emberek posztolnak főleg. Ettől még sok másmilyen tagjuk is van, én is beléptem egy csomóba, mert néha van érdemi infó is. De a nagyrészük ilyen marhaság, századjára is megkérdeznek hülye kérdéseket, pl baj-e ha 15 hetesen nem érzi mozogni még a babát, vagy normális-e ha elmúlt a mellfeszülés terhesség alatt. Ez most csak pár random példa, de tényleg 99%-ban ugyanazok a kretén, egy Google találattal megoldható kérdések futnak egyfolytában. A másik része meg aki feltölti az UH képeket, aztán a baba képeket. Nekem a legfurcsábbak az "X hónaposak vagyunk, hasonló korú babákat nézegetnénk" posztok. És ilyenkor tényleg mások is beraknak alá fotót a saját babájukról. Nekem ez az abszolút para, minek akarja nézegetni valaki mások gyerekét? De mégis rengeteg ilyen poszt van az egyik csoportban.

De mindegy, nem vagyunk egyformák. Szerintem ezek a kismamák, anyukák csak kicsit magányosak, beszélgetni szeretnének, megosztani azt, ami épp foglalkoztatja őket. És ha a család meg a barátok hiányoznak, vagy nem vevők erre, akkor bizony maradnak az ilyen platformok. Nincs ezzel baj igazából, csak nem mindenkinek való ez a műfaj. Én már csak azért vagyok, mert néha érdekes, hasznos posztok is vannak, meg néha kerülnek fel kacifántos anyós-sztorik is, amiken jobban lehet röhögni, mint a Gyk családi kapcsolatok rovatán valaha, pedig az sem semmi ilyen szempontból.

Én olvasgatom ezeket a csoportokat, de csak azért, mert annyi mindenki ír (néha nyavalyog), hogy rájövök közben, hogy nálam aztán semmi extra nincs.

Hánytam mint az állat az elején, fogytam is bőven, akkor az volt a baj, hogy fogyok, most meg kapom az ívet félidősen, hogy mi az, hogy dolgozom... Mert az az igazi anya, aki a pozitív tesztnél hazamegy befekszik az ágyba, aztán a végén plusz harminc kilóval eldöcög szülni.

Oké most én is roszindulatúan sarkítottam, mert zudom, hogy van nem megfelelő munkakörnyezet, meg veszélyeztetett terhesség, én nem ezelről beszélek.

De néha nagyon hasznos dolgok is kiderülnek, mint például kiderült, hogy akihez bejutottam genetikaira egy kontár és nők tucatjainak keseríti meg az életét. Így nem kaptam agyérgörcsöt mikor velem 20 hetesen közölte, hogy vetessem el a gyerekem, mert nyomorék...

A pocaklakó szó speciel engem nem idegesít és néha én is mondok olyat hogy edzést tart, vagy kirúgja a ház oldalát, szerintem ez nem olyan hejde nyálas, ha rúg mint az állat.

De attól én is hányok hogy nézegetnék más hasonló babákat, vagy a rengeteg foltos pöttyös, babaarc, babafenék, aztán meg csodálkozunk, hogy pár furcsa profil is figyelemmel kíséri a csoportot...

Na meg mikor mindenki párkapcsolati problémákra akar magoldást babás csoportban, mert van egy kisebb gyereke, az is kikészít.

Ja és én is így vagyok: vagyok én, meg a gyerek. Mi nem kaksizunk(majd), én külön járok wc-re, és a kiütés is minden bizonnyal rajta jön majd ki, nem rajtunk.