Szülésre készülés. Pár jó tanács esetleg?

Nekem volt alkalmam szülésfelkészítőket hallgatni, az egyik pl a XI kerületi kórházban volt, amit az ottani szülésznők adtak. Ők azt mondták, nem szeretik a fájdalomcsillapítókat, mert a szülési folyamatban csak egy igazán kicsi időszakban lehet adni amikor még nem lassítja le a babát sem. Viszont ha beadják, akkor az anya nem érzi mit kell csinálnia. Hallgasd meg őket és dönts aszerint, hogy milyen érzésed van. Biztosan ők is elmondják a saját véleményüket.

Nekem az első fiam természetes úton született, a második császár volt (de ő is természetes módon indult). Én amit megtanultam, hogy igenis meg kell próbálni minden pózt a vajúdás alatt és meg kell találni, mi a kényelmes. Engem fektettek és az borzalmas volt. De - hülyén fog hangzani - a négykézláb, kicsit magasabban kapaszkodva, esküszöm az volt a legjobb.

Nekem azt tanácsolták, és tökre bevált, hogy amikor igazán nagy fájdalmat érzel, próbáld elképzelni milyen. Hol érzed, milyen színű, formájú, stb. Picit eltereli a figyelmed és mégis próbálod kiismerni. Lehet gyakorolni jégkockával is. Markodba fogod, szorítod és nem engeded amíg meg nem figyeled mit érzel. IGEN, tudom hogy ez nem egyenértékű a szülési fájdalmakkal. De azt úgyse lehet előidézni idő előtt.

Én 3 hálóinget vittem, mert tudtam, hogy erős vérzésem van a rá következő napon és tutira balesetes lesz. 1-ben szültem (nem volt végül rajtam, pucér voltam), 2 pedig a bentfekvős 3 napra volt. Szerintem ez a legjobb. Főleg, mert mindenhol elvárás, hogy csupasz mellkasra legyen tehető a baba születés után.

Jó egészséget kívánok és a konzultáción merj kérdezni!!! Nem fognak hülyének nézni viszont te is nyugodtabb leszel. :)

Én azt tanácsolom, hogy arra felé nézz, amerre menni szeretnél. Ha a legrosszabb verzió felé nézel, arrafelé fogsz sodródni.

Csak annyit fektess le, hogy OTT, AZ ADOTT HELYZETBEN tájékoztassanak téged a helyzetről, magyarázzák el, hogy a tervezett beavatkozásnak milyen előnyei és hátrányai vannak, és KÖZÖSEN döntsetek. Senki ne nyúljon beléd indokolatlanul és főleg az engedélyed nélkül.

Nem mondom, hogy minden nap szülnék egy gyermeket, és azt sem, hogy fájt már más jobban életem során, de amikor még kaphattam volna csillapítót, akkor még laza kis fájdalmak voltak az utolsó 2 órához képest. Szóval én nem ragaszkodnék hozzá, még 3 gyerek szülése után sem, hogy adjanak fájdalomcsillapítót. Legyen esetleg a lehetőség ott, hogy ha te nem bírod úgy, akkor élhess vele.

Én a légzésemre figyeltem, közben állva ringattam magam, nekem ez volt jó pozíció.

A fájdalomcsillapítást majd eldöntöd ott, mikor már vajúdsz. Akkor fogod érezni, hogy bírod-e, vagy kell a gyógyszer.

Azt javaslom, bármennyire is természetes szülésre készülsz, nézz utána a császárnak is. Van ezzel foglalkozó oldal, nagyon sok infoval. Nálunk szülésfelkészítőn csak mellesleg említették, hogy “ne ijesztgessék” a kismamákat. Szerencsére a helyi kismamás csoport szülésélményeiből tudtam, mi várhat a császáros anyukákra itt nálunk.

A császár utáni teendők pedig itt végképp el vannak felejtve, pedig nagyon fontos a megfelelő regeneráció szempontjából.

Ha van a kórházban gyógytornász, szoptatási tanácsadó, beszélj velük, kérj segítséget, tanácsot, bárhogy is szülsz. Nekem az a tapasztaltom, hogy az anya addig érdekel mindenkit, míg terhes. Szülés itán meg el van felejtve, pedig 9 hónap terhesség után a megfelelő regeneráció nagyon fontos.

Nem esik szó a szétnyílt hasizomról, sérvről, inkontinenciáról, ami sokak életét megkeseríti, de lerendezik azzal, hogy a szülés ezzel jár, pedig a legtöbb dolog helyrehozható szike nélkül is.