Mi a véleményetek az abortuszról?

Ez nagyon nehéz kérdés!És nem olyan egyszerű hogy fekete vagy fehér.

Én 28 vagyok, van egy fiam, de előtte két vetélésem is volt ami nagyon megviselt.De ennek ellenére én azt mondom, hogy sokszor "inkább az abortusz", mint hogy megszülessen a baba, és az állam nevelje fel, és legyen belőle utána bűnőző, hajléktalan stb...Mert sajna sok embernek nincs annyi esze hogy védekezzen, sajnos.Na ez az egyik.A másik eset pedig hogy sokan védekezés mellett esnek teherbe, és jöhet olyan helyzetbe a baba hogy nem tudják bevállalni.Sajnos anyagiak, vagy más egyéb.

De ha valaki sorozatosan jár ilyen beavatkozásra, azt tuti elköttetném, kortól gyerekek számától függetlenül.

Tehát nem pártolom, de soha nem lehet tudni ki mikor kerül ilyen helyzetbe.

Szerintem meg ha már ilyen okos vagy 18 évesen akkor azt is tudnod kéne hogy nincs jogod mást (aki esetleg többet élt már meg nálad) megitélni! Az abortusz vagy a sterilizálás MAGÁNÜGY! Mindenkinek joga van hozzá és ahhoz is hogy mások ezért ne nézzék le. Mindenkinek joga van eldönteni hogy soha nem akar gyereket vagy a már meglévőt nem vállalja.

Igen aki nem védekezik és félévente megy abortuszra az elitélendő de ettől még mások nem. Az én testemmel én döntöm el hogy mi lesz és senki más, mivel nekem kell leélni az életem benne és nekem nem mindegy hogyan, nem fogom csak azért megtartani mert mások így gondolják jónak. Egy kis magzatnak ami még meg sem született nincs több joga mint neked aki élek x éve. Tudod nincs 100%-os védekezés.

És hogy mi lett volna ha anyám így gondolkozik? Nagyon egyszerű: semmi. :) Ugyanis aki nem születik meg az nem érez, rosszul sem érzi magát úgyhogy ez az egyik lehülyébb indok.

Ja és még mielőtt valaki jönne, nem volt semmilyen abortuszom meg semmim és mindent megteszek hogy ne is legyen de azért had nézzem már a saját érdekeim is! Nem tudom mi ebben a bűn! Miért kéne az átlagembernek önfeláldozó terézanyának lenni? És különben is mit jót tenne az aki megtartja? Akármit tesz a gyereknek is rossz lesz akinek annyira jót akartok. Mert utálni fogja az anyja ugyanis nem akarta (hány sz*r anya van meg senyvedő gyerek így is? még akiket akartak is), vagy nélkülözni fog, vagy 15 éves korában megtudja hogy örökbe adták mert nem kellett aztán leugrik a hídról. Kevesebbért is lettek emberek idegroncsok...

Lehet lepontozni.

Valóban gusztustalan ilyen könnyelműen beszélni az abortuszról, de vedd figyelembe, hogy nagyon éretlenek vagytok még 18 évesen. Ennyi idősen én is fennen hangoztattam, hogy mekkora barbárság az abortusz és a pokol tüzén égjen el minden abortuszos. Aztán teltek az évek és úgy alakul az életem, hogy bekövetkezett egy nem kívánt terhességem, amit se anyagilag, se fizikailag se erkölcsileg nem voltam képes vállalni így bizony én is abortuszra mentem. Semmi se fekete-fehér, ilyen szűklátókörű gondolkodás pedig semmire se vezet. Megszenvedtem az abortuszt testileg-lelkileg, soha többé nem lennék rá képes, de akkor, abban az élethelyzetben ez volt számomra az egyetlen megoldás. És nem azért mert gonosz, rossz ember vagyok, hanem mert így láttuk helyesnek, már ha ilyenkor van egyáltalán helyes döntés.

Majd felnősz és jó esetben rájössz erre az egészre.

24 N

Utolsó előtti hozzászólónak annyit jegyeznék meg, attól, hogy nem emlékszel arra, hogy magzatként mit éreztél és milyen volt odabent, nem jelenti azt, hogy nem éreztél semmit. Igen is érez a magzat, ebben biztos vagyok. Menj el ultrahangra olyan 8-9 hetesen és látni fogod, hogy már mozog és éli a kis éltetét, igaz, hogy ekkor még embriónak nevezzük, de akkor is él, van szívverése. Amikor veszik ki az abortusznál pedig próbál benn maradni, élni minden erejével. Ne mondd, hogy nem érez semmit. Ez pont olyan hozzáállás, hogy nem érdekel, nem gondolok bele és nem foglalkozom vele, azt nézem, mi a jó nekem. Ezt nézed elsősorban, van jogod hozzá, de ne mondd, hogy egy emberi életet ezzel nem oltasz ki...

Aki pedig azt hangoztatja, hogy így jobb a babának is, mert nem tudja bevállalni, és ne állami intézetben nőjjön föl, mert akor biztosan hajléktalan vagy bűnöző lesz, nagyon gyenge kifogás, de nagyon! Honnan tudod, milyen ember lenne belőle, ha esélyt sem kapott, hogy bizonyítson? Rengeteg olyan ember van, akik nevelőintézetben nőttek föl, és utána lett rendes munkájuk és nagyon szép szerető családjuk, pont azért, mert ezt nem kapták meg valamikor. Akit én ismerek, azok ráadásul nagyon elismert emberek a szakmájukban és lehet azt mondani, hogy gazdagok lettek. Szóval, ez nem kifogás.

Én nem ítélem el az embereket, akik iyet tesznek, mindenkinek más az élete, más a gondolkodása és ezt meg kell érteni. De a cselekedetet elítélem... Nem azért, mert jól esik újjal mutogatni, hanem mert sajnálom a pici meg nem született életet, aki nem érdemelte még ki semmivel, hogy megöljék, ráadásul neki fizikailag nagyon fájdalmas az abortusz, az biztos.

Az ilyen kérdésekkel az a bajom, hogy ilyenkor összegyűlik a sok primitív tyúk, hogy most jól megmondják a frankót, mivel a való életben feltehetőleg senki sem kíváncsi a véleményükre.

1. Az ilyen parttalan vitatémák mint az abortuszkérdés nem vezet az égvilágon sehova, mert nem lehet objektíven állást foglalni.

2. az itt válaszolók túl nagy senkik ahhoz (beleértve engem is, mert nem vagyok se filozófus, se emberjogi képviselő) hogy Istent játszva elítéljék mások cselekedeteit és kijelentsék, hogy az abortusz gyilkosság és az elkövetőjére rányomja a pecsétet, hogy egy utolsó szemétláda véglény.

3. az a magzat elvetetése nem véletlenül a 12. hétig lehetséges.

4. Attól, hogy valaki eszetlen módon, irreális körülmények között is megtartotta, még nem emelkedik erkölcsi magasságokba azzal szemben, aki ennek az ellenkezőjét tette: egy ilyen döntést legalább annyira nehéz meghozni (ha nem nehezebb) épeszű embernek mint megszülni majd csak lesz valahogy alapon.

5. örvendetes, hogy itt csak ilyen "bűntelen" nők vannak, akik jogot formálnak arra, hogy másokat becsméreljenek: nem kell az én más abortuszon átesett nő magzatát sajnálni, nem a tied volt, én elszámoltam magammal, ÉN tudom, hogy nem lettem rosszabb ember és majd akkor vállalok gyereket, ha itt az ideje

6. attól, hogy valakinek abortusza volt, nem biztos, hogy "visszajáró vendég" a nőgyógyászati osztályon. Jó esetben az ember tanul a saját nyomorából és mindent elkövet, hogy többet ne kerüljön ilyen helyzetbe, szóval ezért is kár fölöslegesen csépelni.

Abban igazad van, nincs jogom a cselekedetet sem elítélni, ezt vissza is vonom, nem ítélem el.

A te dolgod, hogy megszabadultál a gyerekedtől, rendben, de attól ugyanúgy sajnálom, ahogy azt is sajnálom, hogy ha gyilkosság történik, mert szomorú. Miért ne sajnálhatnám, az én dolgom.

Volt egy kérdés, vannak vélemények pro és kontra, mindig is lesznek, mindig is lesznek válaszolók is, akik szeretnének válaszolni, te is ezt tetted, úgyhogy ez esetben kár azt írnod, hogy bajod van a kérdéssel és a sok primitív tyúkkal, akik válaszoltak, hisz te is pontosan ezt tetted.

Nem te fogod eldönteni, hogy ki az, aki egy senki és ki az, aki ér valamit, ahogy írtad is, túl nagy senki vagy ahhóz. Egyébként, csak megjegyzem, hogy sem a filozófus, sem az emberjogi képviselő nem játszik Istent tudtommal.

Nem tudom, hogy pontosan kik válaszoltak eddig, de nem is ez foglalkoztat igazán, én csak megírtam a véleményemet, amihez jogom van, mint neked is a sajátodhoz. Nem tudom, hogy a primitív tyúk mit takar a te kis világodban, de nem hinném, hogy ide csak primitív emberek írnak.

Tudom, vannak barátnőim, ismerőseim, akik átestek az abortuszon, hogy nem minden olyan egyszerű. De akkor is azt mondom, hogy 97%-os biztonsággal meg lehet oldani a védekezést. Amíg nem akartam teherbeesni, nekem sikerült 10 évig, mert vigyáztam. Ha mégis felmerül a kételye is a fogamzásnak, van esemény utáni tabletta, nem nehéz beszerezni. És, ha mégis úgy alakul, hogy terhes lett valaki és az abortuszt választja, legyen, az ő lelke, az ő élete (és a gyereké is persze). Azt tudom, amikor a nő úgy dönt szinte már az abortusz napján is a kórházban, hogy ő erre nem képes vagy nem akarja az abortuszt, utána, mikor a baba megszületett, hálát adott annak a napnak, hogy így döntött. Szerintem, nincs olyan nő, aki megbánta volna, hogy szült, bármilyen körülmények közt is.

Egyébként nekem nagyon sokáig semmi bajom nem volt az abortusszal, sőt. Aztán véletlenül megnéztem egy filmet erről, és amikor láttam, hogy milyen szörnyű ez az egész, akkor rádöbbentem néhány dologra, ennyi.

De mindenki saját maga dönt az életéről, én tiszteletben tartom a döntését.

Az a baj veled, hogy pont a lényeget nem sikerült megragadnod: az egészet úgy értelmezted, hogy én megszabom, ki írhat ide, ki nem. Azt próbáltam kifejezésre juttatni (sajnos ezek szerint nem sikerült), hogy az egész vita parttalan, mert nem földi halandóként dönti el itt pár átlagember, mi a helyes ilyen kérdésben ezért az egész értelmetlen.

Abortusz van/volt/lesz, kész. A kérdés megoldását nem abban látom, hogy egy ilyenen átesett nőt kell utólag gyalázni, hanem abban, hogy a védekezés és a családtervezés fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Természetesen én sem úgy lettem terhes, hogy megfelelően védekeztem, de a hibámból tanultam és örök lecke volt. De nem tartom megoldásnak, hogy utólag valakit azért gyalázzon egy szájkaratézó, ostoba senki tyúk, mert hülye volt. Aki felfogta, mivel jár egy abortusz, többé akkor sem fog ilyet tenni, még ha normális védekezés mellett is csúszik be egy terhesség.

Tegyen meg mindenki mindent, hogy a nem kívánt terhességet elkerülje és erre tanítsa a gyerekeit is, ez az elsődleges szempont, nem mások utólagos basztatása és ízekre szedése az abortuszuk miatt, még egyszer hangsúlyozom.