Miért nem tud józanul gondolkodni ha terhes egy nő???

Na a 19-es is ékes példa.

Egy véleményt sem képes megfogalmazni butázás nélkül.

Vajon akkor a véleménye meg a "tapasztalata" mennyire lehet hiteles, ha erre sem képes, hogyan kulturáltan nyilvánuljon meg? A helyesírásról ne is beszéljünk.

Akkor mit várjunk?

Kérdező ezt én sem értem amit sokan itt leművelnek.Nem szoktam ilyen kérdésekre kommentelni mert nincs értelme.Mi is ÉVEK óta próbálgatjuk de nem írtam ki ilyen jellegű kérdést soha.

Lombik kezeléseken is túl vagyok,mindig csak majdnem sikerült de a józan eszem még megmaradt így is.Mindenki azt ír ki amit akar amúgy,én jókat mosolygok rajtuk azt kész:D

Persze, szép is lenne, ha az orvostól vagy szaktanácsadótól is ha megkérdeznének valami "hülyeséget", akkor ott nekiállna hülyézni meg butázni...

Na ez különbözteti meg a faragatlan, indulatkezelési problémákkal küzdő alsó középosztálybelit meg a kultúr embert.

Hiába van valakinek ilyen-olyan tudományos tapasztalata, mikor átadni nem tudja értelmesen, csak szitkozódásokkal fűszerezve. Innentől kezdve ennyit is ér az egész.

Informatikus vagyok, napi szinten fárasztanak olyan dolgokkal, ami nekem oltári hülyeség, ők viszont nem tudják, mert nem szakmabeliek.

Küldjem el őket az anyjukba, mert nem tudtak rákeresni a probléma megoldására a neten?

Ha elmentek a NAV-hoz és kiálljátok a sort az ügyfélszolgálatig, akkor küldjön el titeket az ügyintéző azzal, hogy miért nem guglizod ki, nyomorult? Ha a kórházban megkérdezed az orvost, hogy mit jelent az adott lelet, akkor röhögjön ki, hogy még ennyit se tudsz a lepkényi agyaddal értelmezni?

Mindig van olyan, aki többet tud az adott témáról, de ezért lenézni valakit komoly mentális problémára vall.

Amúgy...

Kicsit másik oldalról, bár én nem tettem itt ilyen kérdést, valahogy megértem őket.

Az első terhességemet elvesztettem, még a szívhangig sem jutottunk el.

Most 12 hetes vagyok és a szívhangig olyan szinten ki voltam idegileg (ugyanis valószínűleg később fogant, ezért nem túl hamar lett meg), hogy valóságosan a rosszullétbe hajszoltam magam.

Alig bírtam létezni és nem arra gondolni minden percben, hogy úristen megint megtörténik. Megint vérben fogok fetrengeni, a kórházban meg rommá aláznak (eléggé traumatizált azt hiszem ami akkor történt).

Olyan szintű irrealitásba léptem át, hogy az valami elképesztő volt. És közben tudtam, hogy ez nem normális, egyszrűen nem tudtam lekapcsolni.

(Azóta kutya bajom, szerintem egészséges mértékben izgulok, nem is igazán aggódásnak hívnám)

Szóval el tudom képzelni hogy aki 200x ugyanazt a tesztet kiteszi, hátha, ilyen szinten kétségbeesett és ezért nem gondolkozik józanul.