Más is szenvedett depresszióban? Hogy lehet leküzdeni?
5 hetes terhes vagyok, készültünk rá. Én még vártam volna pár évet de a férjem és a család minden tagja erőltette, így belementem, hogy álljunk neki a babaprojektnek. Nos, itt is van. Amikor megtudtam, hogy érkezik, örültem. Nem úgy, mint ahogy az a mesékben van, de alapvetően öröm volt bennem. Minden adott, hogy jöjjön, várjuk, szeretni fogjuk, már most aggódom érte és nagyon szeretném, hogy minden rendben legyen a kicsivel. Napközben jól vagyok, de minden este kiborulok. Hiába beszéltem előtte fél napot arról, hogy milyen jó lesz, meg mi hogy lesz, jön az este, a több órás sírógörcs, hogy én erre még nem állok készen, én mindenkinek világosan elmondtam, hogy várni akarok, még túl fiatal vagyok, karriert szeretnék építeni, most kezdtem el rendberakni a testemet, terveim voltak előtte. Nem viselem jól a változást, rettegve titkolom mindenki elől, nehogy bárki megtudja és akkor megint változzon valami. Az egész terhességtől-szüléstől halálosan rettegek (örökbefogadás párti vagyok, de ebben senki sem támogatott). Megtartjuk és szeretjük, ez biztos. Hogy lehet ebből az esti rémálomból kijönni? A férjem azt mondta, hogy már komolyan aggódik értem a pánikrohamaim miatt.
Utólag már lehetek okos, hogy jobban a sarkamra kellett volna állnom és nem engedi a nyomásnak, de ez már mindegy. Szeretném, ha a nappali tényleg boldog babavárós álmodozás estére nem libbenne el és nem kapna el a sötét köd.
8-as köszönöm, én is ebben bízom, hogy időszakos ez az állapot.
Leginkább a férjemnek engedtem a kérdésben persze, de nagyban hozzájárult, hogy kimerített a család is (minek kellett esküvő, minek kellett családiház, adjuk el a házat, mikor lesz unoka, jajj ugye kislány lesz, ha lesz, ne futkossatok, hanem gyereket gyártsatok). Egy ideig mosolyogtam, aztán kimerültem, közben a férjem is azt hajtotta, hogy most van abban a korban, hogy jó legyen és úgy voltam vele, hogy csináljuk. Őszintén szólva nem hittem volna, hogy így fogok reagálni. De tényleg remélem, hogy átmeneti és leginkább hormonális.
9-es igen, erre gondoltam én is, hogy este előbb lefekszem, mert nappal tényleg minden jó és rózsaszín felhős, csak esténként van gond. Viszont most pont olyan élethelyzetben vagyok, hogy a hónap végéig ezt nem tehetem meg. :(
12-es, ilyen alapon nem lenne ennyi abortusz, elég lenne, ha a babák éreznék, hogy nem kívánták és maguktól távoznának!
Aki meg nagyon vágyott a babára, és mikor sikerül, mégis elvetél , az mégis mi okból tehet róla a logikád szerint?
Jajj, szegény, ez a nyomás rajtad nehéz lehet. Szerintem az is nehezíti, hogy mindenki azt várja hogy valami rózsaszín ködben, boldogan lebegj az élet eme csodájában. Ez szerintem nagyon nyomasztó tud lenni. Én 40+osan lettem terhes, a klimax küszöbén. Màr pár éve elengedtem a gyerek kérdést. Szóval nem, nem fogadtam örömmel a hírt. Hetekig sokkolt, sírtam, agyaltam. Megijesztett az egész, hogy oda az életem, mindent feladni, változtatni...
Az első szívhangos UH után döntöttem hogy megtartom. Ennek ellenére még most, 16 hetesen is néha kétségbe esek, megfulladok. Nem szálldosok örömömben, irritál, h mindenki mennyei vigyorral közelít a téma és felém, juppiné, terhes vagy!! És bármilyen épp a napom, vigyorgást várnak, kitörő örömöt. (A különböző fájdalmak, testem önálló életrekelését szóba sem hozhatom. Kivéve 1-2embert)
Persze, már öröm is van bennem, megható látni ahogy növekszik.
Így lesz veled is, minél többször látod, érzed, egyre közelebb lesz hozzád. Szerintem normális hogy nem mindenki szálldos minden nap boldogan. Ha ùgy érzed, beszélgess pszichológussal. Semmiképp nem árt, s nem fog "hülyének nézni". Nem mindenki dolgozza könnyen fel a terhességet. (Egy jó /online/pszichológusnak én is örülnék. ;-) )
Köszönöm mindenkinek a támogatást!
Biztos vagyok benne, hogy ha ebből kijövök, minden jó lesz és szép, addig próbálom lekötni magam.
Valószínűleg el fogok menni pszichológushoz, mert sajnos a tegnap este vitte eddig a prímet és jelenleg azt érzem, hogy nem javul, hanem romlik a helyzet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!