37 hetes vagyok, normális, hogy egyre jobban felek, mi lesz a szülés után? Szüléstől abszolút nem, de attól hogy szoptatás, baba ellátás, hazajövetel kórházból stb. stresszelek.

Érdekes kérdés mert én mindig is irigyeltem amiatt hogy iszonyat laza soha semmin nem stresszelt.. tanuláson se egyetemen,viszont minap beszeltem vele és azt mondta semmi emléke abból az évből mikor várandós volt, annyira rémes volt hogy egyedül van tavol a barátjától, és félt nagyon h fejezi be a sulit és hogy mi lesz hogyan tovább. Szóval bár én úgy éreztem nagyon jól állja a sarat, valójában ő nem így élte meg. Egy másik barátnőm kb érettségiről ment szülni... És persze könnyű lehet ítélkezni de mindkettő véletlen baleset folytán lett terhes, nagyon intelligens emberek jelenleg mindkettőnek van diplomája, munkája és két gyönyörű gyereke akiknek az apja a férjük, van otthonuk, egyszóval őket aztán tényleg kihívás elé állította az élet és lám megoldották, nekem abszolút példaképek. :) Ezért is örülök hogy emlékeztettél most erre. :)

Így utólag leirom a szüléstől is lett volna miért félnem xD másfél napot vajúdtam és rengeteg oran át kaptam oxitocint kb eszem elvesztettem a fájdalomtól. A babám egy igazi brutálisan hasfájós és több emberes baba volt aki mellett minden volt csak éjjel alvás nappal meg pihenés nem. XD segítségem na az alig, meglepetésemre hiába laknak közel szüleim szartak fejemre ami azóta is kitart a férjem egy csoda , de hát sokat melózik. Annyira kimerültem h fel év után súlyos beteg lettem és kórházba kerültem műteni kellett. Nem hogy első pár hónapot de az első évet nem tudom hogy éltem túl utólag. Azóta persze van egy 2 evés fiam aki baromira aktív, önálló, okos, mindenki meg van döbbenve azon miket tud milyen választékosan beszél és mennyire okos. :D igen, rengeteget foglalkoztam vele az elejétől nem magától lett ilyen, de igényelte is. Utólag bármennyire kevés szép emlékem sajnos az első évből kárpótol érte hogy milyen 2 evesem van :)