Hogyan küzdjem le ezt a hülye érzést, hogy nekem kislány kell?
Minden vágyam egy kislány. Igen. Most vagyok 9 hetes. Nemét még nem tudjuk. Próbálom kiverni ezt a fejemből, mert nemtől függetlenül örülni kell egy egészséges babónak.
De én nagyon nem vagyok fiús. Nekem a kisfiúk túl durvák. Sosem jöttem velük ki jól.
Mikor még nem voltak terhes, mindig elképzeltem, hogy majd kis masnikat teszek a kislányom hajába, babázunk, öltöztetem stb.
Nagyon félek, hogy kisfiú van a pocimban..és ezért a hülye félelemért, lánykára vágyásért bűnösnek érzem magam.
Nagyon rosszul fogom magam érezni ha kisfiam lesz. Nem azért, mert ő fiú, hanem bűntudatm lesz amiért lánykára vágytam.
30/N
A fiam nyugisabb és bújósabb, mint a lányom.
A lányom nem az a hercegnős kislány, de nem is fiús. Viszont masnit nem tűr meg a hajában. Babázni sem szeret, a fiú tesóval szoktak anyás apás játékot játszani.
A fiúkat is lehet csinosan "vagányan" öltöztetni. A lányra is bodyt, majd nadrágot és pólót fogsz adni. Hidd el ritkán lesz alkalmad szoknyácskába öltöztetni.
Igencsak eltérhet a valóság az elképzeléstől!
A lányom kitesz vagy 7 "tipikus" fiút az mellett, hogy issszonyatosan hisztis (na nála aztán semmi lányos dolog nem jöhet szóba), a fiam viszont olyan, mint egy cuki plüssmaci.
Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy lányom is lehet, annyira nem akartam, de szerencsére megúsztam vele ezeket a csini ruhás így csat úgy csat dolgokat
6-os! 3as vagyok, a nevelés tény, hogy nem befolyásolja a gyerek mentalitását, nem is arra értettem, de akkor ez félre érthetőre sikeredett. Úgy értettem, hogy a fiamnak megtanítottuk azt, hogy ha megüti az állatokat, vagy a másik embert, azzal fájdalmat okoz neki, és nem szabad. Mivel volt eset, hogy próbálgatta, mit csinál vajon a cica ha rácsap, olyankor rászóltunk, hogy nem szabad, szomorú lesz, fáj neki stb. Minket sem csapkod így.. Viszont unokahúgom ha elkezdte ütni valamelyik állatot, vagy akár az anyját akkor nevettek csak rajta, meg "úgy van adj neki haha", így azt tanulta meg, hogy nyugodtan lehet püfölni a másikat.
Szóval a durvaság - nevelés dolgot így gondoltam :)
én is ugyanígy voltam. egész életemben hugit szerettem volna, majd mikor már "elég" idős voltam akkor kislányt :)
természetesen fiam lett. mikor a 3D ultrahangon közölték teljesen biztosra, bennem elszakadt valami. 1 hónap volt, mire túltettem magam rajta teljesen. nem vagyok rá büszke... kb 2 hétig sírtam, utána csak néha szomorodtam el. 23. héten derült amúgy ki. DE! imádom a fiamat. ahogy róla beszéltem már kiskorában is, azzal az imádattal, hiába állítottam váltig, hogy mennyire lányra vágytam, egyszerűen sütött belőlem a szeretet ha csak róla beszéltem. az arcomon is látszik tényleg. a kisfiam a mindenem és úgy, mint őt maximum csak a testvérét vagy testvéreit fogom szeretni :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!