Ha kifejezetten lányt/fiút szerettél volna, de nem az lett a gyerek, akkor csalódás ért?

Mindig lányt szerettem volna, de már a pozitív tesztnél éreztem, hogy kisfiú. Mire biztos lett, már hozzászoktam a gondolathoz, és nagyon örültem.

Szeretnénk még egy gyereket, sajnos most nagyon azt érzem, hogy lányt szeretnék. Csak akkor kezdünk el élesben próbálkozni, amikor azt érzem, hogy tulajdonképpen mindegy. Ha soha, akkor lehet, hogy soha...

Van egy fiam,így lányt szeretnék.

Talán valahol csalódni fogok egy kicsit,de ugyan olyan szeretettel és izgalommal fogom várni mint az első gyermekem :)

Bennem fel sem merült, hogy akár lányom is lehet, teljesen kizártnak tartottam! Aztán mikor a 20. héten azt mondták, hogy valószínűleg lány, teljesen magam alatt voltam, vagy 2 hétig, aztán muszáj voltam beletörődni.

Mikor a másodikat vártuk már inkább lányt szerettem volna, túl sok volt már itthon a lányos cucc, tudtam mit kell velük csinálni, így egyszerűbb (és gazdaságosabb) lett volna.

Hát fiú lett 😒

Fura amúgy, mindig is elképzeltem, hogy milyem lesz a fiam, aztán jött egy random aki az enyém volt, mégis idő kellett mire őt is megszerettem

Egész életemben lányt szerettem volna. Terhes lettem, eltelt két hónap és teljesen megfordult a dolog, el sem tudtam képzelni egy lánnyal.

Kiderült, hogy kisfiú :D

Most a második babám várom, nem volt kívánságunk a nemére vonatkozóan (a szívünk mélyén sem! 😀), úgyhogy természetesen ugyanolyan örömmel fogadjuk a második kisfiút is.

Legalább művelt vagyok, ami a különböző munkagépek nevét és hangját illeti! 😀