Megtartsam a babát vagy ne tartsam meg?
Nem ez a konkrét kérdés igazából, de volt már valaki olyan helyzetben hogy becsúszott a baba (21 évesen), és a szülők, apuka is mellette volt hogy maradjon, de az anyuka azaz én azt
Érzem hogy én ezt meg nem szeretném... meg nem állok készen rá, dolgozom, felek hogy kirugnak, elitelnek máshogy hogy 21 évesen gyermemem lesz, hogy szar anya leszek, férjem megun egyedül maradok .... rengeteg rossz dolog jár a fejemben :(
21 évesen szültem a lányom, másfél éve voltunk együtt. Ma már 8 éves nagylány, mi pedig idén ünnepeljük a 9 házassági évfordulónk. Azóta van egy 2 éves öccse, és úton a legkisebb tesó. Közben megvettük álmaink házát.
Én készen álltam, úgy is álltam hozzá.
De ha te úgy érzed, hogy nem akarod, akkor már eleve rosszul indul.
Nincs garancia hogy jól alakul minden, és arra se hogy nem. De ez igy lesz 5-10-20 év múlva is.
ÉN megszülném, csak 2 évvel vagyok idősebb nálad, de már 2éve is természetesen megszültem volna mert én erre vágyok is. Félelmeim nekem is vannak amúgy, ez normális.
A kérdés az, hogy csak ezek miatt nem akarod, vagy még élni akarsz stb?
Egyébként mások véleményével nemsokra méssz, van aki született anyatípus, van, aki hallani sem akar róla.
Mérlegelj, esetleg egy pszichológus többet tud segíteni nálunk hogy mégis mi van benned.
Kérdező vagyok.
Márciusban hazasodtunk össze a ferjemmel, és mindig is arról aradoztunk 16-7 éves korunk óta, hogy szeretnénk majd egy gyönyörű babocat, közös családot. Én imádom a kicsiket, és mindig is célom volt fiatal anyukának lenni, de most hogy pozitívat teszteltem annyi sok szemet hülyeség jár a fejemben... de mikor egyedül vagyok, azon gondolkozom hogy jó-e neki odabent, simizem a pocimat, el is érzékenyulok.. viszont annyira rajtam van a para, hogy “de mi van ha...nem leszek jó anya, megromlik a kapcsolatunk stb..”... Most jelenleg a férjem szuleinel lakunk, van saját házunk, de epp hatalmas felújítás alatt van, minden új lesz benne stb, baba erkezeseig pont elkészülne. Felek hogy a főnökömnek is hogy mondjam el, hosszú távra tervezett velem és meg csak 9 hónapja dolgozom itt.. 6 hónapig volt a próbaidőm.. nem tudom mikor hogy mondhatnám el. Szívem szerint maradna a Babus csak annyira felek mindentől, viszont egyre inkább azt érzem hogy nem véletlen jött, rengeteg egybeesés volt vele kapcsolatban. Pénzünk lenne felnevelni sőt ha engem nem rugnanak ki a baba miatt nagyon is szepen bírnank nevelni, férjemnek is jó munkája van
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!