Elmondjam Neki, hogy babát várok, vagy jobb, ha nem tud
róla?
Figyelt kérdés
Sziasztok! Nemrég szakított velem a barátom,és nem igazán barátsággal váltunk szét.Most írattam gyógyszert magamnak,az első hónapi adagot szedtem,de még nagyon az elején lefeküdtem barátommal védekezés nélkül és terhes lettem.Most azt nem tudom,hogy elmondjam-e neki a dolgot,mivel már másik barátnője van,és Édesanyámmal is megbeszéltem,hogy el fogom vetetni,mivel még érettségi előtt vagyok,igaz nagy pocakkal tudnék érettségizni,de nem szeretném megtartani a babát. Tudom,hogy most rengeteg nőben felháborodást keltettem,hogy milyen ember vagyok én...tudom,nem szép dolog egy emberkétől elvenni a lehetőséget h éljen,de én nem tudnám őt egyedül felnevelni,Anyummal éek együtt,érettségi előtt vagyok...nem bírnám,neki így csak jobb. Alényeg,hogy elmondjam ezt volt páromnak,vagy jobb,ha nem is tud róla?
2008. dec. 6. 16:38
1/8 anonim válasza:
Szia, én nem ítéllek el, bár sose értettem hogy nem lehet védekezni ha még nem szeretnél gyereket, szóval én mindenképp elmondanám a srácnak, egy részt joga van róla tudni, kettő tanuljon belőle ő is, hátha legközelebb az ő fejében fordul meg hogy elejét vegye egy nem kívánt terhességnek.
2008. dec. 6. 16:50
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
Előző hozzászólóval egyetértek! Ja és mondjuk az abortusz felét ki is fizethetné...
2008. dec. 6. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 anonim válasza:
Szerintem mondd csak el neki, bár nem hinném, hogy érdekelni fogja. Azt fogja gondolni magában: Kit érdekel? A te gondod. Bennem nem keltettél felháborodást. Előfordul az ilyen. És most nem vagy olyan helyzetben, hogy fel tudd nevelni. Őszintén szólva még nem is tartok egy 18 év körüli lányt érettnek erre a feladatra. Lelkileg viszont nem biztos, hogy könnyen át fogod ezt vészelni. Én is teherbe estem 18 éves koromban, és még nem voltam rá felkészülve. Nem akartam én sem a picit, és hosszas gondolkozás után rájöttünk, hogy még pénzünk sem lenne, sem lakásunk, sem semmink, hogy fel tudjuk nevelni. A sors fura fintora, hogy miután megbeszéltük a párommal, hogy elvetetjük, én másnap elvetéltem itthon. Így utólag visszatekintve nem bántam meg, hogy így történt... viszont mostmár elmúltam 25 éves, és a kisfiam 8 hónapos múlt. Úgy érzem, most jött el az anyaság ideje! Azóta sokminden változott, lakáshoz jutottunk, stb. Viszont ha ezen tú leszel, vigyázz, mégegyszer ne ess abba a hibába, hogy újra nem kívánt terhes leszel. Ez nem játék... egyszer becsúszhat, de az embernek tanulnia kell a hibáiból!
2008. dec. 6. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 A kérdező kommentje:
én abba a hónapba kezdtem el szedni fogamzásgátlót,és már a 6.szemnél jártam,és mindenki azt mondta,hogy ez a gyógyszer már az első pillanattól véd.Biztosan nem fogja érdekelni,sőt erős gyanúm,hogy majd egy gyenge visszaszerzési próbálkozásnak fogja hinni,de akkor szerintetek mondjam el. Végülis igen,az övé is ez a baba.köszönöm,hogy szántatok rám ennyit
2008. dec. 6. 17:07
5/8 anonim válasza:
Szia! Szerintem is mondd el, az is lehet, hogy teljesen máshogy reagál majd, mint hitted.
Egyébként, megértem, hogy nem tudod felnevelni, nem itéllek el. De... örökbeadáson esetleg nem gondolkoztál? Tudom, nehéz lelkileg, de legalább élhet az a kis lény, aki semmiről sem tehet. Rengeteg nő vár babára, akiknek nem lehet:(
2008. dec. 6. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
Szia. Én viszont nem biztos, hogy elmondanám neki. Írtad, hogy csúnyán váltatok el. Lehet, hogy még azt is a fejedhez vágná, hogy nem is tőle van. Csak még több fájdalmat okoznál magadnak.Már úgyis másik kapcsolatban él. Vagy ha azt mondaná tartsd meg, megtartanád?
A döntésed pedig megértem, és nem ítélem el. Vannak olyan helyzetek amikor nem a baba megtartása a legjobb döntés. Mondom ezt úgy, hogy az első babám 10 hetesen elment, és majd belehaltam a fájdalomba.
Nehéz döntést hoztál, de szerintem jól döntöttél.
Üdv
2008. dec. 6. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 anonim válasza:
Szia!
Én elmondanám neki. Hiszen úgy gondolom az anyagiakban is segítenie kellene,hiszen ő is ott volt,nem csak Te vagy a felelős.
Nagyon sajnálom,hogy így alakult. Én is túl vagyok egy abortuszon és sajnos én lelkileg sose fogom tudni feldolgozni. Akkor máshogy láttam,ma már bánom.
Én szívből kívánom,hogy gyorsan túl légy rajta és semilyen nyomot ne hagyjon benned!
2008. dec. 7. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
8/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm mindenkinek a tanácsot! Elmondtam neki,és teljesen normális volt. Megkérdezte miben segíthet,és nem-e meg akarom tartani,mert akkor vissza jön hozzám és támogatni fog engem. Ezt nem fogadtam el,mivel,ha tényleg szeretne akkor nem hagyott volna el,és így mondtam,hogy inkább hagyjuk ezt. Az örökbeadást nem nagyon szeretném,mivel egész életembe azon tanakodnék,hogy vajon jó helye van-e a kicsimnek,és megadnak-e neki mindent,és,hogy hogy nézhet ki,és mit gondolhat rólam,ha majd felnő és elmondják neki,hogy én elhagytam,és nem vállaltam a felnevelését.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: