Elveteltem es nagyon magam alatt vagyok. Ez normalis?

Először is sajnalom

Másodszor is jogod van gyászoln i és azt érezni amit erzel

Harmadszor a párod egy pocs

Szerencsére időben kiderult (nekem egyértelmű lenne) h neki nem akarok szulni

Itt a FÉRJEDDEL vannak gondok, NEM VELED!

Egy vetélés fizikailag is megterhelö, lelkileg meg még inkább. Ilyenkor nagy szükség lenne arra, hogy a partnered melletted legyen és támogasson, mert egyrészt a párod, másrészt meg az elvesztett gyereketek apja.

Én nagyon átgondolnám, ennek a kapcsolatnak van-e jövöje, és ilyen embertöl érdemes-e gyereket vállalni. Ha valaki ennyire nem áll melletted most, az más helyzetekben ugyanígy magadra fog hagyni.

Sajnálom, ami veled történt,remélem, idövel helyreállsz lelkileg is.

Nagyon sajnálom. Én akkor is képes voltam sírni, amikor sokadik próbálkozásra nem jött össze, nem is tudom mit csinálnék ha a hosszú várakozàs után elmenne.

A férjed meg nem érti. Rajta nem dgoznak a hormonok, nem érzi a fájdalmad, szerintem ő még odáig se jutott el, hogy felfogja hogy lehetne. Az én férjem csak a 30. héttől fogta fel hogy apa lesz.

De ez nem jogosítja fel, hogy lenéző legyen veled, vagy bunkó. Teljesen normális amit érzel, egy ilyenen nagyon nehéz túllépni, ahogy a körülöttem lévőkön láttam. Sógornőm csak akkor felejtette el a vetélését amikor a következő terhességét sikeresen végig vitte. Nevelőanyukám 3x vettélt, mai napig emlékszik mindegyikre (pár hetes terhességekről beszélünk).

Azt a köteléket ami anya és gyermeke között van egy apa akkor se értheti meg amikor már a kezében tartja a gyereket.

Kitartást kívánok neked, és gyors felépülést. Mind testileg, mind szellemileg.

Sajnàlom, lelkileg ilyenkor sokkal nehezebb, mint fizikailag.

Tartani magad a fèrjed előtt? Pont előtte nem kellene èrezned ennek a szüksègèt.

Szia. Nagyon sajnalom. Hogy atkell elned.. Meg kell gyaszolni es tenyleg a helyedben atgondolnam hogy ennek az embernek szulok e.en majdnem hasonlo helyzetben vagyok..

De pont amiert a parom egy paraszt nem tartom meg a kisbabat.. Sosem volt nellettem igazan nem tamogatott, lenyomott allandoan az onbizalmam mindenem.. Tonkretett es terhes lettem tole.

Furdal a buntudat es lelkiismeret a picike miatt biztos hogy pszichológushoz fogok jarni hogy segitsen feldolgozni ezt az egeszet es a picike nem tehet rola de tudom. Hogy ennek az embernek nem akarok soha gyereket szulni:(

Kitartast neked sok erot ehhez es tenyleg gondold at mert ilyen bunko nem lehet valaki meg ha ferfi is akkor sem:(